Orbán Viktor éles eszű stratégaként tapint rá mások gyengeségeire az Európai Unióban is. Bármennyire csorbult a jogállamiság Magyarországon, a kormányfő megkerülhetetlen lesz a brüsszeli pénzosztáskor és más döntéseknél is – írja a HVG magyar gazdasági hetilap.
Az ellenzéki lap a megszokotthoz képest meglepően kiegyensúlyozott elemzése az európai politikai csatározásokat mutatja be, illetve hogy a közelgő EP-választások előtt miért és hogyan erősödik meg Orbán Viktor magyar kormányfő és a FIDESZ pozíciója.
Seehofer: Bajorország szövetségre lép a közép-európai országokkal
Uniós költségvetés
A cikk szerzője szerint az Európai Bizottság által felvetett költségvetési gyakorlat, amely többek között a migránskvóták elfogadásához és a jogállamisághoz kötné az uniós források merítését, nem több egy javaslatnál. E feltételek bevezetéséről ugyanis azok döntenek, „akik a pénzt adják”: az Európai Parlament és a nemzeti kormányok, vagyis az Európai Tanács.
„Teljesen egyet lehet érteni Orbán Viktornak azzal a mondatával, hogy „mindenfajta szamárság meg okos dolog is el fog hangzani”, mire megszületik a 2021–2027-es költségvetés”
írja a HVG, de rögtön hozzá is teszi, hogy míg magát az uniós költségvetést konszenzussal fogadják el az Európai Tanácsban (tehát Magyarországnak vétójoga van), addig a szankciókról szóló kiegészítésekhez elég a minősített többség (vagyis nem feltétlenül kell Magyarország igenlő szavazata is).
Mindazonáltal a lap szerint Orbán Viktor minden téren győztes pozícióból indul. Ennek egyik oka, hogy a jogállamiság vélt megsértése miatti szankciókat nem csak Magyarország, hanem a korruptabb európai tagállamok sem fogadnák kitörő örömmel.
„Nem kifejezetten Magyarországra szabták ezeket a feltételeket, hanem általában azokra a tagállamokra, amelyekben kiterjedt a korrupció. (…) Orbán főleg a kelet-közép- és dél-európai országok között kereshet támogatókat az ellenálláshoz”
Migráció
Magyarország egyértelmű állásfoglalása a migrációt illetően az Unióban egyelőre egyedülálló, ennek ellenére az európai kormányok túlnyomó többsége egyetért a külső határok fokozottabb védelmével. A magyar kormány igyekszik a „migráció kezelése” helyett az európai javaslatok megfogalmazásában a „migráció megállítása” kifejezést átvinni, amely ugyan kivívja egyes nyugati államok rosszallását, ennek ellenére:
„A magyar kekeckedés kellemetlenséget okoz ugyan a többieknek, de soha nem akkorát, hogy az tényleg nagyon fájjon valamelyik fontos szereplőnek.”
Mindazonáltal a magyar lap értesülései szerint Brüsszelben egyre inkább sürgetik az álláspontok közelítését migrációs fronton, mert szerintük ezzel „könnyebben megnyílna a nettó befizetők pénztárcája”. A magyar kormány azonban hajthatatlan a legutóbbi migránskvóta-javaslat kapcsán, amely a migrációs nyomás növekedésével párhuzamosan növelné a kvóták szerinti elosztást.
„A tagállamok nagy többsége már bele tudna nyugodni a kormányok előtt fekvő kompromisszumos javaslatba, talán még a közép-európai országok is.”
fogalmaz a szerző.
Vége a semlegességnek: az Európai Parlament beleszólna, kire szavazzunk 2019-ben
EP-választások – Kivétel megint csak a FIDESZ
A magyar kormányt illetve a magyar kormánypártokat az Európai Néppárt (EPP) sem nagyon akarja büntetni, mivel épp ez az európai parlamenti frakció lesz várhatóan a legnagyobb vesztese a következő EP-választásoknak (2019-ben). Ennek egyik oka, hogy rengeteg új párt alakult épp azokban az országokban, amelyek az EPP gerincét adják (Németországban, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban).
Kivétel megint Magyarország, ahol a jobboldali kormánypártok várhatóan legalább tíznél több EP-képviselőt juttathatnak az uniós parlamentbe. Bár Orbán Viktor nemrég elkötelezte magát az EPP-vel való együttműködés mellett, ennél a döntésnél egyértelműen ő volt alkupozícióban. Ráadásul a FIDESZ-t a lengyel kormánypártot is sorai között tudó Európai Konzervatívok és Reformerek frakciója is megszólította.
Az EP pártelosztása pedig rendkívül fontos. Egyrészt a legnagyobb frakció tarthatja fenn magának a jogot az Európai Bizottság új elnökének jelölésére. Másrészt a kevesebb képviselő kevesebb alkalmazottat jelent, vagyis elbocsátásokat vonhat maga után.
Nézőpont: Jövőre megszűnhet a néppárti-szocialista többség az Európai Parlamentben
A teljes cikk itt olvasható el.
Körkép.sk
Nyitókép: MTI
Macron EP-felszólalásának margójára: Pompa, vörös szőnyeg és “európai polgárháború”
Megosztás:
Címkék: Brüsszel EP választások európai unió Fidesz Főoldal hvg.hu magyarország migráció migránskvóták Orbán Viktor uniós költségvetés
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
