Brüsszel nem tudja átvinni az újabb kvótatervezetet, osztrák vezetéssel új „megoldás” készül

A dublini reform halott ügy, egyáltalán nincs konszenzus a tagállamok között – idézte a belga belügyminisztert, Theo Franckent az Euobserver az uniós belügyminiszterek kedden zajlott, luxemburgi csúcstalálkozójával kapcsolatban. A csak nevében megváltoztatott kvótarendszer, amely a soros uniós elnök Bulgária műhelyéből került ki, így megbukott. Ezzel párhuzamosan erőre kaptak a külső határvédelmet és az EU-n kívüli gyűjtőtáborokat szorgalmazó hangok.

Ahogy azt Nógrádi György biztonságpolitikai elemző gyakran emlegeti, ha Orbán Viktor és Magyarország tesz valamit a migrációval kapcsolatban, Európa először elítéli, majd kicsit később lemásolja. Ezúttal sem lehet nagyon máshogy értelmezni azt, hogy az Euobserver portál szerint ausztriai vezetéssel, Németország és Dánia közreműködésével elkezdődött a EU területén kívüli gyűjtőtáborok hálózatának megszervezése. Budapest már két éve sürgeti az ilyen hotspotok kialakítását. Most más néven a nyugatiak is e mellett tették le a voksukat.

Áttörés a migránskérdésben? Magyar javaslatok az Unió migrációs csomagjában

   

Sajtóértesülések szerint Európában, de nem az Unió területén hozna létre a Bécs-Berlin-Koppenhága hármas gyűjtőtáborhálózatot, ahol „biztonságban tudnák“ a menekülteket, ráadásul kevésbé lennének vonzók a gazdasági bevándorlók számára – hisz ott nem járna a nyugat-európai igencsak nagylelkű anyagi támogatás. Helyette kizárólag élelmiszerjegyeket kapnának.

Az ötlet tehát nem új keletű, de a németajkú országok látva a dublini rendszer reformjának kudarcát, inkább pótmegoldásokat keresnek – lehetőleg úgy, hogy véletlenül se kelljen igazat adniuk a kelet-európai országoknak a migránsválság kapcsán. Így a kezdeményezést Nyugaton úgy állítják be, mintha Ausztria állt volna elő vele.

Több migránst jelentett volna a dublini reform

A bolgárok által kidolgozott dublini reform lényegében egy kifinomultabb migránskvóta rendszert jelentett. Ez három migrációs „készültségi fokozatról” szólt. Ha az egyik tagállamba beáramló migránsok átlépnek egy határt, jön az első fokozat, ahol még nem kötelező a kvóta, de a „szolidaritás jegyében” minden tagállamnak hozzá kell járulnia a probléma kezeléséhez.

A második fokozatban (itt is egy maghatározott számú migráns beáramlása képezi a határt) már kötelezők a kvóták. A reform alapvetően tehát nem a migráció megállítására helyezte a hangsúlyt, hanem bizonyos szabályokkal kezelni kívánta azt. A javaslat azonban sok kérdést hagyott megválaszolatlanul.

Például, hogy milyen konkrét kötelességei vannak az unió határán lévő országoknak – nyilván ha a görögök nem tesznek semmit az emberár megállítására, felmerül a nekik és a migránsoknak nyújtott támogatás jogossága. Valószínűleg ezért sem születhetett konszenzus, amit Brüsszel úgy próbál lenyilatkozni, hogy nem születik megállapodás a júniusi EU-csúcs idejére, leghamarább ősszel sikerülhet egyezségre jutni.

Új kvótajavaslat készül: több szolidaritás, magasabb felső határ, több migráns jut Szlovákiának is

A kvóták halottak, a dublini rendszer is halott – a változás szele?

Márpedig az idő sürget. Bár korántsem olyan mennyiségű embertömeg érkezik Európába, mint 2015-ben, de a jó idő beköszöntével egyre többen próbálnak eljutni Olaszországba, Görögországba. Új migránsútvonalak vannak kialakulóban a Balkánon, Törökország pedig ingatag szövetségese Brüsszelnek, területén még mindig legalább 2 millió szír menekült él, akik csak a török-európai határ lezárása miatt nem indultak meg Nyugat-Európa felé – Közép-Európán keresztül.

A németek kerek perec kijelentették, hogy a tervezetet nem hajlandóak ebben a formában elfogadni. A belga belügyminiszter kijelentette, hogy a dublini reform halott ügy, mert nincs konszenzus a tagállamok között.

A kudarc hátterében Magyarországon és a Visegrádi Négyeken kívül Sebastian Kurz és az új, bevándorlás-ellenes olasz kormány megalakulása áll. A V4-ek álláspontja régóta ismert volt. Kurz kormánya azonban előnyösebb helyzetből indult: nyugati uniós tagállamként és jelentős számú külföldi népességgel rendelkező országként máshogy esik latba a szava.

Kurzot is gyakran szájára vette a nyugati mainstream média, például azért, mert megvonná a migránsoknak eddig alanyi jogon járó pénzügyi támogatását (600-800 euróról van szó havonta). Érdekes módon azonban a nyugati sajtót az egyáltalán nem zavarta, hogy ugyanez a kormány csökkentené a külföldi vendégmunkások gyerekei után járó családi pótlékot, ami elsősorban a közép-kelet-európai országokat sújtja – Magyarországot és Szlovákiát.

Ne legyünk ennyire kritikusak: ha Berlinnek és Bécsnek valóban sikerül végre átvinni Brüsszelen a külső határok megfelelő védelmét, és nem uniós területen sikerül létrehozni a gyűjtőtáborok rendszerét, az már fél siker. Ezek azonban még csak szavak, a gyakorlatba való átültetés még jó időbe beletelik – és valószínűleg szükség lesz hozzá a V4 és Magyarország további rendíthetetlen kitartására is.

Körkép.sk

Nyitókép: euobserver.com