Macedóniában elkezdődött a népszavazás az ország hivatalos névváltoztatásáról, amelynek sikere esetén több évtizedes ellenségeskedés zárulhat le Görögország és Macedónia között. Az új név „Észak-macedón Köztársaság” lenne, amennyiben a népakarat ezt megerősíti.
A mostani népszavazás azonban nem pusztán egy két nemzet közötti névvita végét jelentheti, hanem azt is, hogy a balkáni ország előtt kinyílhat a NATO és EU-csatlakozás kapuja. Mivel Görögország mindkét blokknak tagja, élhetett vétójogával.
Nyilvánvaló, hogy a nyugat-európai uniós tagállamok nyomására indult meg az enyhülési folyamat a két ország között. Görögország már több évtizede sérelmezi Macedónia nevét, amely azonos egy észak-görögországi tartomány nevével. Athén a volt jugoszláv ország névválasztását területi igényként értelmezte.
EU-s ambíciók
Ha a névvita akadálya elhárulna, megnyílhat az út a Balkán uniós csatlakozása felé. Hasonló lehetőséget kínáltak már Koszovónak és Szerbiának is, és Németország minden követ megmozgat a két ország megbékéltetése érdekében – bár nem mindenáron.
Mindesetre a görög-macedón megbékélést sokan nem nézik jó szemmel. A névváltoztatás ellenzői görög és macedón oldalon is úgy vélik, hogy a másik oldal túl sokat kért a béke kedvéért.
Nem feltétlenül születik azonban kedvező döntés. A macedón népszavazás eredménye csak akkor érvényes, ha a választásra jogosult 1,8 millió állampolgárból 50 százalék+1 fő leadja voksát. Ha ez teljesül, még mindig kérdéses, mennyi az igenek és nemek aránya. A név- és alkotmánymódosítást jelentő népszavazás után a szkopjei parlamentnek még el kell fogadnia az alkotmánymódosításról szóló javaslatot, ami elég nagy kihívás elé állítja a politikusokat, egyelőre ugyanis kétséges, hogy megvan-e ehhez a szükséges konszenzus.
NATO-csúcs: Macedónia meghívást kapott a csatlakozási tárgyalások megkezdésére
Nagyhatalmi játszmák
Egyébként a macedón parlament az államfő tiltakozása ellenére is ratifikálta a névváltoztatásról szóló államközi egyezséget. A sikeres népszavazás és alkotmánymódosítás után az utolsó lépés, hogy a görög parlament is ratifikálja az egyezséget.
Persze, ahogy lenni szokott, itt megjelennek a nagyhatalmi érdekek. Az Európai Unió láthatóan sietős közbenjárása nem véletlen, a Balkánért Oroszországgal és Törökországgal kell versenyeznie. A NATO tagság az orosz befolyás csökkenését vonná maga után. Angela Merkel német kancellár és uniós tisztviselők is többször meglátogatták a balkáni országot, hogy az igenek mellett kampányoljanak.
A nyugati sajtó több cikkben is beszámolt arról, hogy futballklubok ultráit felhasználva próbálnak társadalmi nyugtalanságot kieszközölni orosz érdekeket kiszolgáló egyének. Példaként Ivan Savvidist emlegették, aki a görög PAOK Thessaloniki klub tulajdonosa is, és aki ennek ellenére jelentős anyagi támogatást nyújt a macedón FK Vardar ultráinak, hogy tiltakozzanak a népszavazás és névváltoztatás ellen. Természetesen Savvidis a vádakat tagadja.
Savvidis ráadásul két fronton indított háborút a névváltoztatás ellen. A görög Thesszalonikiben az év elején tízezrek tüntettek a két ország megállapodása ellen. A PAOK szurkolói pedig nem csak nacionalizmusuk miatt osztják Savvidis véleményét – a vállalkozó komoly pénzeket áldozott arra, hogy munkahelyeket teremtsen a városban, ezzel is növelve befolyását.
Másfélezren tüntettek Macedóniában az ország névváltoztatása ellen
Körképs.sk
Nyitókép: balkanspost.com
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
