Az ENSZ 2018. szeptember havi közgyűlésén az iráni atomalku kapcsán nem épp szokványos találkozóra került sor.
Federica Mogherini, az Unió külügyi főképviselője ugyanis különtalálkozóra hívott egyes országokat az iráni atomalku életben tartása kapcsán. Hasonlóra korábban is került már sor, ám ezúttal az USA kimaradt a szórásból, és a Mogherini által összehívott meetingen Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína, valamint az érintett Irán vett részt. Az USA azonban nem.
Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója a Világgazdaság.hu-n megjelent publikációjában meg is jegyzi ezzel kapcsolatban
„a világpolitikában igen ritka, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja közül négy az ötödik kizárásával találkozzon, az pedig egyenesen példátlan, hogy a kizárt fél maga az Egyesült Államok legyen. Az eset mutatja, hogy néhány közel-keleti állam (elsősorban Izrael és Szaúd-Arábia) támogatását leszámítva az iráni kérdésben a nemzetközi közösség (és vezetőinek) többsége ellentétes véleményen van, mint amit Washington képvisel”.
Ráadásul a nagyhatalmi „elkülönülés” épp azután történt meg, hogy Donald Trump amerikai elnök Irán elszigetelésére szólította fel a világ országait.
Iráni atomalku: Brüsszel, Moszkva, Peking és Teherán megkerülné az USA szankcióit
Szalai azonban hangsúlyozza, hogy az USA viszonylagos elszigetelődése még nem jelenti az iráni atomalkut támogatók győzelmét. Szerinte a nagy kérdés az, hogy
„A diplomáciai támogatás természetesen fontos Irán számára, de ennél sokkal fontosabb, hogy a gyakorlatban milyen gazdasági és jogi lépéseket tudnak tenni a világ vezetői, hogy életben tartsák a nukleáris egyezményt. Az Egyesült Államok ugyanis – bármennyire kisebbségi véleményt képvisel is – olyan szankciókat vezetett be és léptet majd életbe novemberben is, amelyek nemcsak az iráni vállalatokat, hanem harmadik országok cégeit is büntetik, ha azok Iránnal kereskednek.”
szögezi le a szakértő. Hozzáteszi, hogy a nagy európai, orosz, kínai és más gazdasági szereplőknek tehát választaniuk kell: ha belépnek a perzsa állam piacára vagy folytatják az ottani tevékenységüket, akkor effektíve lemondhatnak az amerikai piacon való büntetlen jelenlétről.
„Ha azonban egy cégnek jelentős érdekei vannak az Egyesült Államokban, akkor a gazdasági racionalitást szem előtt tartva muszáj lesz lemondania az iráni üzletekről.”
A KKI kutatója úgy látja, hogy annak ellenére, hogy Washington jelenleg kisebbségi véleményt képvisel az iráni ügyben, mégis sikerül keresztülvinnie akaratát, súlyos gazdasági károkat okozva Iránnak a világ nagyhatalmainak igyekezete ellenére.
„Ha a helyzet nem változik meg radikálisan, előre nem látott módon, Teherán egy dologban reménykedhet: a novemberi amerikai törvényhozási választásokban és a 2020-as elnökválasztásban. Ha ebből legalább az egyiket (de ideális esetben mindkettőt) a demokraták nyerik, akkor Irán levegőhöz juthat”
véli Szalai Máté.
Körkép.sk
Nyitókép: vilaggazdasag.hu
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
