Nem feltűnő, de annál jelentősebb hír érkezett Németországból: a jövő héten esedékes Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián nem vesz részt Emmanuel Macron francia államfő, és sokan a háttérben az Északi Áramlat 2 házvezeték miatti francia-német vitát sejtik a háttérben. Angela Merkel pozsonyi látogatása is inkább szólt a sok vitát kiváltó Északi Áramlat 2 megépítéséről. Pénteken ugyanis nagyon fontos döntés születhet az Európai Bizottságban.
Az Európai Bizottság ugyanis a korábbitól jóval szigorúbb ellenőrzés alá vonná az északi Áramlat 2 és egyben a gázimportot Európában. A héten Franciaország egyértelművé tette, hogy a németek ellenében inkább Brüsszelt támogatja a kérdésben, nem sokkal később pedig megérkezett a hír, hogy a francia elnök nem vesz részt a kétévente megrendezésre kerülő müncheni biztonságpolitikai konferencián.
Az Északi Áramlat 2 egy évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas, mintegy tízmilliárd euróba kerülő földgázfolyosó a Balti-tenger alatt. Az orosz-német közös projekt megkerüli az összes tranzitországot, köztük Lengyelországot és Szlovákiát, és közvetlen az orosz földgáz legnagyobb piacára, Németországba szállít.
Amerika az orosz földgáztól való német függőségtől tartva ellenzi az Északi Áramlatot. Lengyelország emellett osztja a Visegrádi Négyek többi országának meglátását, miszerint Közép-Európa megkerülésével hatalmas tranzitbevételektől esnek el. Szlovákia nagyjából 650 millió eurónak inthet búcsút, ha az Északi Áramlat 2 megépül és üzembe áll.
Finnországban megkezdődött az Északi Áramlat 2 tengeri szakaszának lefektetése
Merkel lobbizni érkezett Pozsonyba
Németország azzal védekezik, hogy nem lesz függőség, mert diverzifikálja majd gázimportját, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy több forrásból szerzi majd be az energiahordozót, például amerikai cseppfolyósított gáz formájában.
Magyarország pedig – amellett, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a födgázvásárlás diverzifikációja mellett tett fontos lépéseket az elmúlt héten – a Törökország felől orosz gázt hozó Török Áramlat megépítése mellett érvel.
Angela Merkel német kancellár pozsonyi látogatása tehát elsősorban az Északi Áramlat 2 megépítéséről szólt, mivel tudnia kellett, van-e esély arra, hogy közép-európai országok álljanak a csővezeték megépítése mellé Brüsszel ellenében. Nyilván felajánlotta Németország súlyát az uniós költségvetés vitájában, ahola V4-ek többek között az agrártámogatások lefaragása ellen próbál lobbizni.
Öt európai nagyvállalat finanszírozza az ‘Északi Áramlat 2’ felét
A V4 miniszterelnökeinek nyilatkozataiból azonban nagyon úgy fest, hogy Merkel nem aratott sikert, legalábbis osztatlant. Mateusz Morawiecki például az USA-val való szövetség fontosságát hangsúlyozta, ami az Északi Áramlat 2 támogatásának elutasításaként értelmezhető. Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig hangsúlyozta, hogy a nagy döntésekkel meg kell várni az EP-választásokat – amit akár az Északi Áramlat 2 kérdésében felvetett brüsszeli szigorításra is lehet érteni.
Az Európai Bizottság mai döntése nem lesz automatikusan kötelező érvényű, a javaslat az Európai Parlament elé kerül, amely dönthet az ügyben. Ám kérdés, hogy ezt még megteheti-e jelenlegi összeállításában.
Kiska a V4 államfői csúcson: Nem kell a Nordstream 2, aggódunk Ukrajna jövőjéért
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
