Nyitókép forrása: europa.europarl.eu
Manred Weber szokatlanul kemény kijelentéseire reagálva a magyar kormánypárt részéről pedig ismételten leszögezték: nem akarnak kilépni a pártcsaládból, hanem a bevándorlás-ellenesek megerősödésében érdekeltek – derül ki a Magyar Nemzet mai cikkéből.
Ahogy arról a Körkép.sk is beszámolt, Manfred Weber három pontból álló ultimátumot állított a Fidesz és Orbán Viktor elé, miután az EPP 12 tagpártja kezdeményezte a magyar kormánypárt kizárását a pártcsaládból. A követeléseket nyilvánvalóan úgy állították össze, hogy azokat ne lehessen tejesíteni – például szerepel benne a CEU megmaradása Budapesten, ami eleve nem is volt veszélyben, csupán nem adhat ki amerikai diplomát, mert nincs Amerikában kampusza. Hogy emiatt távozott. A 888 magyar konzervatív portál épp arra hívja fel a figyelmet, hogy más, Magyarországon működő amerikai egyetemnek ez a joga megmaradt, hiszen van rendes kampusz az USA-ban.
Hogy az EPP hogyan dönt, az leghamarabb március 20-án, az Európai Néppárt elnökségi ülésén derül ki, ahol azonban a Magyar Nemzet szerint egyelőre azt sem tudni, hogy a választmány miről szavaz majd: a kizárás helyett a tagság felfüggesztése is szóba jöhet. A néppárt alapokmánya a tagkizárás kérdését a 260 delegáltból álló választmány hatáskörébe teszi, amely az EPP elnökeiből, alelnökeiből, a tagpártok elnökeiből, illetve a tagpártok európai parlamenti nemzeti küldöttségeinek vezetőiből áll. A lényeg az, hogy a választmányban egyértelműen a németek dominálnak, mivel az CDU az EPP legnagyobb tagpártja – sok tagpárt pedig a CDU döntését fogja szolgalelkűen követni.
Egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy a Fidesz tagsága veszélyben van.
„Az európai sajtó java egyébként arra is emlékeztet, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Balog Zoltán miniszterelnöki biztos nemrég épp a kormánypárt EPP iránti elkötelezettségét bizonyítva utaztak Berlinbe, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-elnökkel tárgyaljanak.”
írja a Magyar Nemzet.
Weber ultimátumot adott Orbánnak? Három feltételhez kötné a Fidesz EPP-tagságának megtartását
Szlovákiai álláspont
Az EPP-tag KDH képviselői többsége elzárkózik a nyilatkozatoktól, állításuk szerint a párt saját berkein belül dolgoz ki közös álláspontot. Miroslav Mikolášik (KDH) EP-képviselő volt az egyetlen, aki nyilatkozott, a Postoj konzervatív napilapnak azt mondta:
„A Fidesz megnyerte Magyarországon a demokratikus választásokat, méghozzá alkotmányos többséggel. Bírja a magyar választók bizalmát. Felteszem, hogy egyes ’liberálisabb pártok’ az EPP-n belül – például Svédországból, Luxemburgból vagy Finnországból – elsősorban Magyarország családtámogatási politikája, keresztény központúsága és a házasság férfi és nő közti kapcsolat szerinti értelmezése miatt támadják a Fideszt”
fogalmazott. Hozzátéve, hogy meggyőződése szerint, ezek a valódi okok, amelyek miatt számon kérik a magyar kormánypártot.
Európai Néppárt: tizenkét tagpárt kérte a Fidesz kizárását vagy tagságának felfüggesztését
Koalíciós kényszer és kétséges csúcsjelöltség
A mostani ultimátum akár üres kampányfogás is lehet, hiszen amellett, hogy az EPP egy része liberális értékeket vall, szükségük van a szocialisták és a demokraták szövetségére a választások után, hogy többséget tudjanak alkotni az EP-ben – bár a felmérések azt mutatják, hogy kicsi az esélyük a többség megszerzésére. Az íratlan szabályok szerint csak így lehet Manfred Weberből az Európai Bizottság elnöke. Nem kizárt tehát, hogy leendő szövetségesei kedvéért kezdett boszorkányüldözésbe az EPP egy része néhány héttel a választások előttre időzítve a döntést.
Amellett, hogy a standard pártok elveszíthetik többségüket az EP-ben, komoly kihívást jelentenek majd számukra a szélsőségesek előretörése is. Ez azonban a gyakorlatban nem akkora akadály, az EU rendszere ugyanis úgy van kiépítve, hogy egy kritikus tömeg eléréséig ne tudják blokkolni a kormányzó többség döntéseit. Jelenleg pedig a szélsőségesként emlegetett politikai mozgalmak nem rendelkeznek akkora támogatottsággal, hogy blokkolni tudják a többséget.
A 2014-ben, íratlan szabályként létrehozott csúcsjelölti rendszer lényegében megakadályozza, hogy a független (nem kormánytényező) felek beleszólást kapjanak az Európai Bizottság elnökének megválasztásában. Ez pedig ugyanúgy sújtja Macron En Marche! pártját, mint Le Pen Nemzeti Tömörülését. Ezért olyan fontos Webernek a többség megszerzése és biztosítása.
Ám még ekkor is belebukhat a tervbe. Macron például azon dolgozik, hogy megfelelő mennyiségű „független” párttal lépjen szövetségre, blokkoló kisebbséget szerezve az EP-ben. Ha ez nem sikerül neki, még mindig dönghet úgy, hogy a csúcsjelölti rendszert elutasítva végül minősített többségi szavazást követel az Európai Tanácsban (nem az EP-ben) az EB-elnök megválasztására. Ott pedig Franciaország teljesen más súllyal esik latba.
Így állunk tehát: az EPP kolaíciós kényszerben van, Macron veszélyezteti Manfred Weber EB-elnöki ambícióit, a Fidesz felett pedig liberális érzelmű álkonzervatívok akarnak törvényt ülni.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
