15 évvel hazánk uniós csatlakozása után marginális kisebbségben vannak a kilépés pártján állók (11 százalék), a magyarok túlnyomó többsége (79 százalék) az unióban maradna. Ennek ellenére hazánkban tízből hatan azt az álláspontot vallják, hogy rossz irányba mennek a dolgok jelenleg Európában.
Közép-Európában hasonló a helyzet, a 107 millió fős felnőtt népességéből 84 millióan az unióban maradás mellett foglalnak állást, és kevesebb, mint 20 millióan lépnének csak ki – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Nemzet számára, 11 közép-európai országban, illetve régióban készített közvélemény-kutatásából.
Közel négy héttel az Európai Parlament újraválasztása előtt látható, hogy minden közép-európai országban komoly többségben vannak azok, akik szerint a nehézségek megléte ellenére bent kéne maradni az Európai Unióban. Mindösszesen 17 millióan lépnének ki és 83 millióan maradnának bent az EU-ban Közép-Európa 107 millió fős lakosságából. A közép-európaiak 78 százaléka bentmaradna, és mindösszesen 16 százaléka hagyná el az EU-t.
Meglepő módon a bajorok (36 százalék) és a keletnémetek (29 százalék) voltak leginkább a kilépés pártján, őket a csehek (24 százalék) követték. A magyarok továbbra is bentmaradáspártiak: 79 százalékuk szerint bent kellene maradni, és csupán 11 százalék mondta azt, hogy el kellene hagyni az uniót.
Annak ellenére, hogy nem szeretnének kilépni, Közép-Európában inkább úgy gondolják az emberek, hogy rossz irányba mennek a dolgok a kontinensen (50 százalék), és kevesebben vannak azok, akik szerint jó irányba tartanak a folyamatok (45 százalék). A legkritikusabb álláspontot a magyarok fogalmazták meg: 10-ből 6 válaszadó szerint rossz irányba tart az unió, de hasonló mértékben voltak elégedetlenek az osztrákok (57 százalék), és a szlovének (58 százalék) is.
A legjobb véleményt Romániában lehetett mérni, 74 százalék szerint jó irányba mennek a dolgok. Beszédes, hogy csak a románoknál volt túlnyomó többségben az optimista álláspont, az elégedettebbek közé rajtuk kívül csupán a horvátok (50 százalék) és a bolgárok (49 százalék) tartoztak, ők is csak halvány relatív többséggel.
Az adatokból kiderült továbbá, hogy a V4-országok lakosai látják legpesszimistábban az uniós folyamatok alakulását: 39 százalékuk szerint jó és 56 százalékuk szerint rossz irányba mennek a dolgok Európában. A bajorok, osztrákok és keletnémetek véleménye sem volt szignifikánsan pozitívabb a visegrádi országok lakosainak válaszainál 41 százalékuk szerint mennek jó, 55 százalékuk szerint pedig rossz irányba a dolgok a kontinensen. Ebből is látszik tehát, hogy nem csupán regionális elégedetlenségről van szó, a pozitív hozzáállás is inkább az újonnan csatlakozottak optimizmusához köthető.
Módszertan
A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatásai 2019. február 1. és február 27. között készültek 11 közép-európai országban vagy régióban (Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Románia, Horvátország, Bulgária, illetve Németország esetében Bajoroszágban és Kelet-Németországban történt kutatás) területi egységenként 1000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív az adott területi egység 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a maximális mintavételi hiba 3,1 százalék.
Körkép.sk/NI sajtóhír
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
