EU-csúcs: Megszületett a döntés, az Európai Tanács von der Leyent jelöli az Európai Bizottság élére

Nyitókép forrása: euronews.com

Ahogy a telik az idő, kezd egyre hiteltelenebbé válni az EU csúcsvezetői jelöltállító találkozója. Miután vasárnap és hétfőn a legrosszabb jelölteket – történetesen a korábban legesélyesebbnek tartott csúcsjelölteket – sikerült levenni a napirendről, az új, kompromisszumos megoldásokat maga Németország ellenzi.

A Politico közlése szerint a német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen lehetne az EB következő elnöke, ám ezúttal maga Németország visszakozik ettől a forgatókönyvtől. Valószínűleg azért, mert a németek számára jóval fontosabb Európai Központi Bank élére a francia Christina Lagarde kerülne, aki korábban kereskedelmi miniszter is volt. Márpedig a német gazdaság számára kulcsfontosságú, hogy, hogy minél nagyobb befolyása legyen az EU pénzügyeire.

Egy euró-leértékelés például sok problémától szabadíthatná meg a bankválságban kínlódó déli tagállamokat, ám a németek jelentős bevételektől esnének el. Franciaország pedig ezen a téren a déli tagállamok csoportját erősíti.

   

Nem csoda tehát, hogy miközben Magyarország hajlandó lenne támogatni von der Leyen EB-elnöki ambícióit, Németország nem támogatja azt. Legalábbis, ilyen áron nem kéri az EB elnöki posztját – főleg hogy korábban inkább azt áldozta volna fel az EKB elnöki székéért.

Ráadásul erősen kétséges von der Leyen támogatottsága az Európai Parlamentben. A szocialisták és liberálisok Merkel meghosszabbított kezének tartják, a Zöldek egyenesen jelezték, hogy aligha tudnák rábírni magukat von der Leyen megszavazására (az EB elnökének személyére az EP-nek is rá kell bólintania).

Strasbourgban az is elhangzott, hogy a von der Leyen által vezett német védelmi tárcában több visszaélés is történt, amiről oknyomozó riportok születtek.

Jelenleg 18:30-is szünetet tartanak az országvezetők, majd folytatják a tárgyalásokat. A most terítéken lévő javaslat szerint a következőképp állna fel az EU csúcsvezetői gárdája:

Európai Bizottság elnöke: Ursula von der Leyen (német, kereszténydemokrata, CDU)

Európai Bizottság alelnökei: Frans Timmermans (holland, szocialista S&D), Margharete Vestager (dán, liberális, Renew Europe frakció – korábban ez volt az ALDE), Maroš Šefčovič (szlovák, szocialista, S&D)

Európai Tanács elnöke: Charles Michel (szintén liberális, Renew Europe, jelenleg a belga ügyvivő kormány minisztere, aki személyesen támogatta az ENSZ migrációs paktumát, de nem sikerült kormányát is rábírnia erre, ezért a koalíciója felbomlott)

Európai Parlament elnöke: Sergej Sztanisev (bolgár szocialista)

Az EU külügyi főbiztosa (kvázi külügyminisztere): Josep Borrel (spanyol, szocialista)

FRISSÍTVE – 19:45: Az Európai Tanácsot alkotó tagállamok döntésre jutottak a négy fő uniós tisztség betöltését illetően. A fenti listának megfelelően az Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen lesz =Jean-Claude Junckert váltja), az Európai Tanács elnöke (eddig Donald Tusk volt) Charles Michel belga ügyvivő miniszterelnök lesz. Az EU külügyi főbiztosi pozíciót Josep Borrel foglalhatja el (eddig Federica Mogherini volt), az Európai Központi Bank pedig a francia Christina Lagarde lesz. A többi fentebb említett pozícióról még nincs döntés. Ilyen az Európai Parlament elnöki posztja – bár Peter Pellegrini szlovák kormányfő elmondása szerint a parlamenti egyensúly fenntartása érdekében szocialistának kellene lenni. Pellegrini megerősítette, hogy az EB alelnökei között továbbra is ott lehet Maroš Šefčovič.

Manfred Weber bejelentette visszalépését az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltségétől. A Politico közlése szerint a néppárti politikus úgy nyilatkozott a sajtónak:

„Macron és Orbán kinyírta a csúcsjelölti rendszert”

Körkép.sk