A Brexit nem csak brit, de német dilemma is

Nyitókép forrása: youtube.com

Boris Johnson egyelőre sikertelenül próbálja megakadályozni a Brexit határidejének újabb elhalasztását. Eredetileg Nagy-Britanniának már március végén távoznia kellett volna az Unióból, ám megállapodás hiányában ez nem történt meg. Azóta a britek kormányválságról kormányválságra halogatják a Brexitet, abban reménykedve, hogy egy adott ponton új népszavazást lehet kiírni, ami majd benntartja legalább az európai gazdasági közösségben az országot.

Nem csak a briteknek van miért aggódniuk. Németország is komoly problémák elé néz, ha egy megegyezés nélküli brit kilépés miatt egyik napról a másikra megszakadnak a kereskedelmi kapcsolatok. Nagyjából 100 ezer német munkahely szűnne meg heteken belül, a német bruttó hazai össztermék 0,5 százaléka pedig eltűnne a süllyesztőben középtávon.

A jelek már most is mutatkoznak. A két ország közötti kereskedelem szemmel láthatóan csökkent. Németország Nagy-Britanniába irányuló exportja 15 százalékkal csökkent, a britek németországi kivitele pedig közel 7 százalékkal. A németek azért vannak kiszolgáltatottabb helyzetben, mert GPD-jük felét az export adja, Nagy-Britannia pedig az ötödik legfontosabb kereskedelmi partnerük. Egy kemény Brexittel Németország biztosan recesszióba süllyedne – és nem csak -0,1 százalékos hanyatlást szenvedne el, mint az első két negyedévben.

   

Emiatt Berlin igyekszik nyomást kifejteni Brüsszelre, hogy legalább átmeneti megállapodást sikerüljön tető alá hozni a britekkel – bármi is az ára. Ezzel szemben a franciák érzik, hogy a nagy riválist gyengíthetik a britek rendezetlen kilépésével, ezért jóval keményebben nyilatkoznak a Brexit kérdésében.

Nem csak pénzről van szó

A német dilemma pedig az EU létjogosultságának kérdése. Ha Írországban visszaállítják a határt a Brexit miatt, Észak-Írországban újra fellángolnak az 1998-as nagypénteki egyezmény óta visszafogott indulatok. De ha nem állítják vissza, és Nagy-Britannia a kilépés ellenére bennmaradhat az EU szabadkereskedelmi véráramában, az veszélyes precedenst teremthet.

A nyugati sajtóban elsősorban Magyarországot és Lengyelországot szokás ezzel kapcsolatban emlegetni, de ez csak politikai retorika a mainstream részéről. Valójában Olaszország miatt van félnivalójuk, amelynek minimum az eurózónából való kilépés elfogadható stratégia lenne, hogy stabilizálja elhúzódó válságban lévő gazdaságát.

A másik, hogy az olyan, külön egyezmény alapján kereskedelmi partnerként számon tartott országok, mint Törökország és Ukrajna hasonló elbírálást követelnének, mint a távozó Nagy-Britannia esetében. Magyarul: hirtelen mindenki az EU gazdasági előnyeit követelné a brit példára hivatkozva, tényleges csatlakozás és a brüsszeli feltételek teljesítése nélkül.

Európai szemszögből egyértelműen egy újabb Brexit-népszavazás jelentene megoldást. Ha ezúttal a bennmaradáspártiak győznek, akkor megoldódott a dilemma. Ha nem, akkor viszont az Egyesült Királyság területi egysége kerül majd veszélybe – fokozott erővel.

Körkép.sk