Nyitókép forrása: politico.eu
Az Ibiza-botrány óta jelentősen átalakultak a politikai erőviszonyok Ausztriában. A hétvégi előrehozott választások azonban nem hozták el a nagy áttörést a baloldalnak, inkább az Osztrák Néppártnak sikerült jócskán túlteljesítenie a várakozásokon. Sebastian Kurz pártja a két évvel ezelőtti 31 százalékról 38 százalékra erősödött.
Mindezt annak ellenére, hogy a korábbi kormányt szétrobbantó Ibiza-botrány épp az ő korábbi koalíciós partnerét, a Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) hozta kényes helyzetbe. És bár nyugaton örömmámorban úsznak, hogy a „szélsőjobbnak” titulált FPÖ csaknem 9 százalékot gyengült a 2017-es eredményekhez képest, a valóság az, hogy a botrány megszervezése mögött sejthető baloldalnak is sikerült 5 százalékpontot elvesztenie a két évvel korábbi eredményéhez képest.
A győztesek és a valódi vesztesek felismerése ellenére az osztrák kormányalakítás kilátásai koránt sem egyszerűek. Ha a szavazatok végleges összeszámlálását követően érdemben nem változnak a százalékok, akkor egyetlen párt sem tud önállóan kormányt alakítani. Marad a koalíció lehetősége, és az egymillió eurós kérdés – hogy kivel…
Az Osztrák Néppártnak a 183 fős osztrák parlamentben 73 mandátum áll majd rendelkezésére, ehhez még 19 képviselőre van szüksége a matematikai többség eléréséhez. Azért hangsúlyozzuk, hogy matematikai, mert egy egyetlen mandátum által biztosított többség nem nevezhető stabil kormánynak.
Azt már tudni lehet, hogy az eredményeket látva az FPÖ ellenzéki szerepre készül – ezt a párt elnöke, Norbert Hofer nyilvánosan el is ismerte. Persze a kiskaput nyitva hagyták: az Ibiza-botrány főszereplője, a párt korábbi elnöke, Heinz-Christian Strache kedden bejelentette, hogy végleg kivonul a politikából, feladta párttagságát, kvázi teljesen magára vállalva a botrány terhét, lehetőséget adva egy újabb ÖVP-FPÖ koalíciónak.
Sebastian Kurz a NEOS liberális párt kivételével bármelyik másik parlamentbe jutóval kormány alakíthatna. A Zöldeknek 23, a szocdemeknek 41 mandátumuk lesz. A Zöldek esetében azonban valószínűleg többe kerül a leves, mint a hús. Az elsősorban klímaváltozással kampányoló baloldali csoportosulás egy kényelmetlen többséget biztosítana Kurz számára, ám a néppárti politikusnak valószínűleg igen érzékeny ideológiai és gazdasági áldozatokat kellene hoznia a koalíció kedvéért.
A másik lehetőség a kétpárti koalícióra, ha a szocdemekkel lép szövetségre. Ezt tartják a legkevésbé valószínűnek a szakértők, tekintve, hogy Ausztriát évtizedekig a szocdem-néppárti, úgynevezett „piros-fekete” koalíció irányította. A változó közhangulatban azonban egy régi formáció feltámasztása nem biztos, hogy célravezető lenne. A baloldal politikai húzásai pedig – főleg, az Ibiza-botrány kapcsán – igencsak megbízhatatlan partnerré teszi a szocdemeket.
A legvalószínűbbnek tartott alternatíva egy hárompárti néppárti-liberális-zöld koalíció, amely kényelmes (110 mandátumos) többséget biztosítana Sebastian Kurznak, és amelyben kellőképpen ellensúlyozva lenne a Zöldek gazdaságfékező programja a liberálisok gazdaságélénkítő programjával.
A dolog azonban nem ennyire nyilvánvaló. Ausztriában 1947 óta nem volt hárompárti kormány, és az ottani viszonyok között egyáltalán nem biztos, hogy működőképes formációról van szó.
Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: Ausztria koalíció kormányalakítás osztrák előrehozott választások Osztrák Néppárt Sebastian Kurz
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
