Johnson harmadszor is csatát vesztett, de még így sem kizárt az előrehozott választás a briteknél

Nyitókép forrása: standard.co.uk

Tegnap eldőlt, hogy Nagy-Britannia mégsem lép ki az Európai Unióból a Brexit legutóbbi „definitív” határidejekor, vagyis október 31-én, hanem jövő január végéig újabb (sokadik) haladékot kap. Bris Johnson brit kormányfő ezért előrehozott választások kiírását javasolta, amit azonban hétfőn az alsóház harmadszor is elutasított.

A végtelennek tűnő történet annak ellenére húzódik tovább, hogy Boris Johnson nemrég kinevezett brit miniszterelnök a 2016-os Brexit-kampány egyik arca volt, de még neki sem sikerült kivezetnie a londoni törvényhozást abból a patthelyzetből, amely képtelen többséget szerezni a Brexit meglépéséhez, de ugyanakkor nem is mer szembemenni a 2016-os népszavazás eredményével.

Johnson tegnapi kudarca azonban nem feltétlenül jelenti, hogy nem lesz előrehozott választás az Egyesült Királyságban. A választási ciklus lerövidítéséről szóló, két harmados többséget igénylő javaslat helyett egy egysoros törvény is megoldhatja Johnson problémáját, amelyhez már elegendő az egyszerű többség is. Ez a javaslatot főleg a második referendumot követelők támogatnák, a Liberáldemokraták és a Skót Nemzeti Párt – mindkettő maradáspárti.

   

Támogatásuk azonban nincs ingyen, azt várják Johnsontól, hogy törvénnyel megakadályozza a Brexit-megállapodás elfogadását. A tervük az, hogy az előrehozott választást majd újabb Brexit-népszavazásnak adják el.

Az előrehozott választás Johnson pártjának, a Konzervatív Pártnak előnyös lenne, 37,5 százalékos támogatottságukkal messze a legnépszerűbbek az országban, Johnson miniszterelnökké való kinevezésével pedig jelentős szavazótábort csábítottak el a Nigel Farage nevével fémjelzett Brexitért Párttól.

A felmérések szerint jelenleg a konzervatívok 37,5 százalékon állnak, a Munkáspárt 23 százalékon, a Liberáldemokraták 18 százalékon, Nigel Farage-ék 11 szzáalékon, a zöldek 5 a Skót Nemzeti Párt pedig 3 százalékon.

Körkép.sk