Merkel mély szégyenérzetről beszélt Auschwitzban

Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Andrzej Grygiel

„Mély szégyenérzet fog el a németek által itt elkövetett barbár bűntettekért”

– mondta Merkel. Szerinte a történtek miatt Auschwitzban “csendben kellene maradni”.

„Hiszen milyen szavakkal írható le ez a gyász, az itt meggyilkolt, megkínzott, elpusztult emberek szenvedése?”

– tette fel a kérdést.

Elmondta: a tetteseket egyértelműen néven kell nevezni, ezért fontos hangsúlyozni, hogy Auschwitz „németek által irányított német haláltábor volt”, miután a lengyelországi Oswiecim városát 1939-ben bekebelezte a harmadik birodalom.

Úgy látta: az auschwitzi emlékhely arra kötelez mindenkit, hogy „mindennapjaiban figyelmes legyen és óvatos”, hogy „védje hozzátartozóinak méltóságát”. Ebben az összefüggésben arról is beszélt, hogy az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság „könnyen sérülhető”, ezért védelemre szorulnak a társadalom hétköznapjaiban és a politikai életben is.

Figyelmeztetett: napjainkban észlelhető „a rasszizmus, a gyűlölet szítása és az ezzel összefüggő támadások térnyerése”.

Látjuk azt is, hogy támadják a liberális demokráciát, és gyakran helyet kap a történelmi revizionizmus – jelentette ki. Külön figyelmet szentelt „a németországi, az európai, valamint a világszerte élő zsidótársadalom életét veszélyeztető” antiszemitizmusnak, amelyet, mint hangsúlyozta, nem szabad tolerálni.

Morawiecki: Aki közömbös a történelemhamisítással szemben, az bűnrészes

Morawiecki a második világháború idején üldözött zsidókat mentő lengyel Zofia Kossak-Szczucka szavait idézte, majd a mai helyzetre átültetve ezeket kijelentette: „ma elmondhatjuk magunkról: aki közömbös a történelem meghamisításával szemben, társszerzője az ilyen hazugságoknak”.

Morawiecki feltehetőleg arra is utalt, hogy a német sajtó gyakran „lengyel haláltáborként” emlegeti Auschwitzot.

MTI