Külügyek

A blackout (talán) Kínában működött, de háborús állapotok uralkodtak

A 11 millió lakosú Vuhanban olyan gyorsan állt le az élet, amire eddig talán még nem is volt példa a történelem során.

Nyitókép: Getty Images

 

Igor Matovič szlovák kormányfő az ún. blackoutról (teljes leállás) beszél. A koalíciós partnere, Richard Sulík ezt az intézkedést teljes mértékben elutasítja. A kínai Vuhan bevezette és úgy tűnik, hogy be is vált, de a teljes valóságot senki sem ismeri.

 

Senki nem mehetett be, ki pedig egyáltalán nem. Sőt, még a saját házukból se mehettek ki az emberek – néhány kivételt leszámítva. A boltok zárva voltak, ha pedig valaki meg akarta látogatni a családját, akkor azt kétnaponta egyszer tehette meg, azt is egyesével. A közlekedés lényegében nem is létezett, a gyárak befejezték a gyártás.

Hirdetés(x)

 

A 11 millió lakosú kínai Vuhan városában néhány hónappal ezelőtt a koronavírus-járvány miatt olyan brutálisan és olyan gyorsan állt le az élet, amire eddig talán még nem is volt példa a történelem során.

 

Az egyik legnagyobb kínai város a koronavírus elleni harcban talán az eddigi legdrasztikusabb intézkedést fogadta el, de a kínai rezsimre való tekintettel nem lehet teljes hitelességgel azt állítani, hogy a fertőzöttek száma emiatt az intézkedés miatt kezdett el rohamosan csökkenni.

 

Mindezek ellenére valószínű, hogy a kínai városban bevezetett intézkedések hatásosak voltak. Azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy ezek a drasztikus óvintézkedések más, sokkal demokratikusabb országokban is megállnák-e a helyüket.

 

Későn cselekedtek

 

Kínában az első COVID-19 vírussal fertőzött páciens tavaly novemberben jelent meg. Az igazsághoz pedig hozzátartozik, hogy Kína az új koronavírust nagyon sokáig ignorálta, pontosabban titkolta a világ elől.

 

Mivel Kínában tavaly decemberben kezdtek megszaporodni a tüdőgyulladásos betegek, ezért az ország csak akkor kapott észbe. Néhány hétbe azonban beletelt, mire rájöttek, hogy a tüdőgyulladásokat az új típusú koronavírus okozza.

 

Kínában sokkal hosszabb ideig tartott a valóid intézkedések elfogadása, mint Európában. Peking nagyon sokáig titkolózott, a valódi „blackout“-ot (leállás, kikapcsolás) azonban csak nemrég vezették be.

 

De hogyan is nézett ki a „balckout“ Vuhanban? Azt csak azok alapján a tanúvallomások alapján lehet interpretálni, amelyeket a média gyűjtött össze.

 

A rendre a hadsereg felügyelt

 

Az élelmiszerüzleteken és a gyógyszertárakon kívül az összes bolt be volt zárva. A tömegközlekedés mellett az egyéni közlekedés is tilos volt – kivételt képezett, ha valakinek valamilyen speciális hivatása volt, amihez szüksége volt rá. Az utak és az utcák lényegében üressé váltak.

 

Amennyiben valaki meg akarta látogatni a családtagját, azt csak kétnaponta egyszer tehette meg még akkor is, ha a családtagja a szomszéd lakásban lakott. És ezt a látogatást is csak akkor ejthették meg, ha az illető családtagnak a bevásárlással kellett segíteni. A rendre és az óvintézkedések betartására a katonák és a rendőrök ügyeltek az utcákon. Amennyiben valaki megszegte a karantént, arról azonnal „gondoskodtak“.

 

Az intézkedéseket a kínai rezsim fokozatosan enyhítette. A statisztikák szerint Vuhan ma már a nehezén túl van. Az utóbbi napokban egyetlen új koronavírus-fertőzöttet sem regisztráltak a városban. A kínai autoritatív rendszert ismerve pontosan nem tudhatjuk, hogy valójában mennyi halálesetet hallgatott el. Annyi azonban biztos, nagyot hibáztak abban, hogy félelmükben az országuk határain kívül is terjeszteni kezdték a vírust.

 

A város a legrosszabbon túl van, de a szakemberek szerint a koronavírussal szemben továbbra is körültekintően kell viselkedni.

 

„Az, hogy nincs új fertőzött nem azt jelenti, hogy elmúlt a veszély“

 

– mondta Liu Dongru a vupeji egészségügyi bizottságtól.

 

Aktuality.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket