Elfogadták a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt Magyarországon

Nyitókép: Budapest, 2020. június 16. A képviselők állva fogadják a történelmi zászlókat Nagy Imre néhai miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének 62. és újratemetésének 31. évfordulóján az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 16-án. MTI/Kovács Tamás

 

Elfogadta az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt, valamint jóváhagyta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló jogszabályt kedden.

 

A képviselők 192 igen szavazattal hagyták jóvá a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által beterjesztett, kétharmados támogatást igénylő, a veszélyhelyzet megszüntetését kezdeményező javaslatot.

 

A jogszabályban az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a veszélyhelyzetet szüntesse meg. A törvénynek ez a paragrafusa a kihirdetését követő napon lép hatályba.

 

A veszélyhelyzet megszüntetéséről ennek megfelelően a kormány dönt, és az időpont ismertté válása után veszti hatályát a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény.

 

Ez az a jogszabály, amellyel a parlament meghosszabbította a kormány által március 11-én elrendelt veszélyhelyzetet és ez tette volna lehetővé, hogy a kabinet akkor is hozhasson rendkívüli rendelkezéseket, ha az Országgyűlés a járvány miatt nem ülésezik.

 

Varga Judit igazságügyi miniszter május végén azt közölte, várhatóan június 20-án szűnhet meg a veszélyhelyzet.

 

Néhány rendelkezést fenntartanak, átmeneti intézkedéseket is bevezetnek

 

A kormány továbbra is szükségesnek tartja azonban több, a járvány alatt meghozott rendelkezés fenntartását, továbbá néhány átmeneti intézkedés bevezetését, ezért Gulyás Gergely javaslatára a parlament 135 igen, 54 nem szavazattal és három tartózkodás mellett elfogadta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvényt is.

 

Ez alapján az országos tisztifőorvos javaslatára, a miniszter előterjesztése alapján a kormány egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el, amely járványügyi készültségnek minősül. Ennek idején a betegek ellátása az egészségügyi válsághelyzeti ellátás keretében történik.

 

A válsághelyzet elrendelésének akkor van helye, ha nemzetközi járványügyi szükséghelyzet van. De akkor is el lehet rendelni, ha a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését oly mértékben veszélyezteti vagy károsítja egy váratlan esemény, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalansághoz vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé.

 

A veszélyhelyzet elrendelésének indoka lehet bármely olyan körülmény, amely a gyógyintézet ellátási területéhez tartozó lakosság ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza, feltéve, hogy a lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járna.

 

Az egészségügyi válsághelyzetet legfeljebb hat hónapig tarthat, kivéve ha a kormány annak hatályát meghosszabbítja. Meghatározták a hatósági házi karantén szabályait és lehetőséget adtak a felmentésre az alól különös méltánylást érdemlő esetekben. Döntöttek arról is, hogy a honvédség fegyverrel működhet közre a veszélyhelyzettel és az egészségügyi válsághelyzettel kapcsolatos feladatokban.

 

A törvény megerősíti a veszélyhelyzet alatt bevezetett fizetési moratóriumot

 

A katasztrófavédelmi törvénybe beleírták, hogy a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására veszélyhelyzetben – a törvényben már meghatározott intézkedéseken túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

 

A törvény megerősíti a veszélyhelyzet alatt bevezetett fizetési moratóriumot a hitelre, a kölcsönökre és a lízingszerződésekre december 31-ig.

 

Tartalmaz rendelkezéseket például az iskolákban, a szakképzésben a tanév befejezéséről, egyes vállalati adónemek bevallásának elhalasztásáról, az egyes ágazatokat megillető adó- és járulékkedvezményekről, a Széchenyi Pihenő Kártyára adható béren kívüli juttatás emeléséről és mentesítéséről a szociális hozzájárulási adó aló, vagy a lejáró szociális és családügyi ellátások meghosszabbításáról. Év végéig továbbra is 15 ezer forintig lehet PIN-kód nélkül érintéssel fizetni, és július 1-jéig marad az ingyenes parkolás is, szeptemberig pedig nem kell közterület-használati díjat fizetnie a vendéglátóhelyeknek.

 

Újdonság, hogy az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal munkáltatói kérelem alapján engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.

 

A törvényjavaslat eredeti szövegében még a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter adta volna ki az engedélyt, de az igazságügyi bizottság változtatást kezdeményezett, mert úgy látta: a kormányhivatal rendelkezik azzal a gyakorlati tapasztalattal, amely a hatósági feladat ellátáshoz szükséges.

 

Utalványt is adhat az utazási iroda a meghiúsult út helyett

 

Különleges szabályokat fogadtak el a járvány miatt meghiúsult, utazási iroda által szervezett utakra. Ez a többi között azt tartalmazza, hogy ha az ügyfél ezt elfogadja, az iroda utalványt is adhat pénzvisszafizetés helyett.

 

Rögzítették azt is, hogy a rendezvények helyszínén való tartózkodásra a kormány továbbra is különös szabályokat állapíthat meg.

 

A veszélyhelyzet idején lejárt okmányok pótlására lesz idő, mert azok a veszélyhelyzet megszűnését követően még 180 napig érvényesek.

 

Meghatározták a menekültügyi eljárás átmeneti szabályait december 31-ig az Európai Bíróság tranzitzónával kapcsolatos májusi ítélete nyomán. A menedékjogi kérelmet a kormányrendeletben meghatározott külképviseleteken lehet benyújtani.

 

MTI