Aurél
  • HUF: 419.32
  • USD: 1.00
  • 9 °C
  • 22 °C

Hirdetés (X)

Külügyek

Harc a Nílus kincseiért – Etiópia nyílt konfliktust kockáztat Egyiptommal egy óriásgát miatt

Egy tömegpusztító fegyverként is bevethető óriási vízduzzasztó mélyíti egyre jobban a diplomáciai szakadékot

Nyitókép forrása: pism.pl

 

Egy tömegpusztító fegyverként is bevethető óriási vízduzzasztó mélyíti egyre jobban a diplomáciai szakadékot Egyiptom és Szomália között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának minapi ülésén egyértelművé vált, hogy egyelőre nem nagyon közeledtek az álláspontok. Jelenleg még az sem kizárt, hogy háborús konfliktus indul Északkelet-Afrika legnagyobb kincséért: a Nílus folyó vizéért.

 

Bár nemrég sikerként jelentették be, hogy Egyiptom, Szomália és Szudán aláírt egy közös nyilatkozatot a duzzasztóval kapcsolatban, az nem rendezte a legfontosabb kérdéseket: milyen időszakonként mennyi vizet, és milyen alsó és felső határértékek mellett vonhat el Etiópia gátja a Nílustól. Nem egyszerű a helyzet: kizárólag a Nílus biztosítja Egyiptom közel 100 milliós népessége számára az ivóvizet.

 

A Nagy Etióp Reneszánsz Duzzasztógátat Etiópia 2010-ben kezdte el építeni s Kék-Níluson. A projekt 4,6 milliárd dollárt emészt fel, és súlyos viszálykodáshoz vezetett Egyiptom, Szudán és Etiópia között.

 

Mivel Egyiptom és Szudán félti vízkészleteit, amit Etiópia a gáttal megvonhatna tőlük, Kairó az ENSZ BT-hez fordult. Nemzetközi garanciát akar arra, hogy Etiópia be fogja tartani a gát működtetésének közösen támasztott feltételeit.

 

Egyiptom és Szudán a vízkészleteire hivatkozva egzisztánciális kérdésként kezeli ügyet. Etiópia a gáttal és a 74 milliárd köbméteres víztározóval 65 millió etióp számára akar villanyáramot biztosítani – és ő is egzisztenciális kérdésként kezeli az ügyet.

 

Az álláspontok nagyon nehezen közelednek, ráadásul Etiópia kijelentette, hogy a gátat mindenképpen üzembe helyezik az esős évszak előtt (hogy minél gyorsabban tölthessék fel a duzzasztót). Ezzel alaposan felhergelte Egyiptomot és Szudánt. Az előbbi az év elején egyszer már asztalra tett egy javaslatot, amit Etiópia annak ellenére utasított el, hogy az USA és a Világbank is megpróbált kedvére tenni.

 

Forrás: afrcadiplomatic.com

 

Egyiptom konfliktusokra figyelmeztet

 

Egyiptom külügyminisztere az ENSZ BT ülésén a következőképp fogalmazott:

 

„Ennek a gátnak az egyoldalú elindítása olyan megállapodás nélkül, amely a folyó alsó folyásánál lévő országok érdekeinek védelmét garantálná fokozná a feszültséget és válságokat, konfliktusokat indítana el, amelyek tovább destabilizálnák az amúgy is problémás térséget.”

 

Ez a kijelentés annyit tesz, Egyiptom katonai erővel is meg fogja védeni ivóvízkészleteinek forrását.

 

Történelmi hátterű érvek, gyarmatosítás és elfeledett vállalások

 

Etiópia ugyanakkor azt állítja, hogy Egyiptom a gyarmattartó időkből származó szerződésekre hivatkozva akarja kisajátítani a Nílus vizét. Egy 1929-es nyilatkozatban a brit kormány elismerte „Egyiptom természetes és történelmi jogát a Nílus vizeire”. Ez a nyilatkozat vétójogot biztosított Kairónak minden, a Nílus felső szakaszán megkezdett projektben.

 

Aztán 1959-ben Egyiptom és Szudán megállapodást kötött a Nílus kincseinek megosztásáról, a folyó mentén lévő másik kilenc országot azonban kihagyták az egyezségből. A kihagyott államok száma magyarázza azt, hogy Etióipa miért akarja inkább az Afrikai Unión belül lefolytatni a vitát, ahol Egyiptom pozíciója jóval gyengébb, mint az ENSZ-ben, ahol stratégiai partnerként kezelik.

 

Forrás: middleeastmonitor.com

 

Etiópia most azt mondja, hogy ha beleegyezne abba, hogy évente meghatározott mennyiségű vizet enged át a gáton Egyiptom irányába, akkor megerősíti „Egyiptom gyarmattartó kiváltságait”, ami „neokolonizmus lenne, és ez elfogadhatatlan”. Magyarra lefordítva: Egyiptom meg akarja tartani az 1959-es status quót, mi kilenc másik ország, köztük Etiópia érdekeit hagyja figyelmen kívül.

 

Az érem másik oldala, hogy II: Menelik etióp uralkodó 1902-ben megállapodásban kötelezte országát arra, hogy a jövőben nem épít semmilyen létesítményt a Kék-Nílusra.

 

Persze vannak technikai nehézségek is. Ha aszályos időjárás köszöntene be a térségbe, a duzzasztónak és az áramtermelésnek le kéne állnia, hogy Egyiptom számára garantálva legyen az elvárt vízhozam. Több millió háztartás maradna áram nélkül.

 

Belpolitikai kényszerhelyzetek

 

Az sem mellékes, hogy az etióp kormány sokat kockáztatva 4 milliárd dolláros hitelt vett fel adófizetői terhére a projekt finanszírozására, ami ha nem indul be, súlyos belpolitikai következményekkel járna főleg, hogy jövőre parlamenti választások lesznek (ezért az esőzések előtti határidő).

 

Egyes ENSZ diplomaták szerint azonban a két ország meg fog állapodni, a mostani egymásnak feszülés a tárgyalások lezárása előtti stratégia része. Közben azonban a két országban belpolitikai kérdéssé vált a gát ügye, így bármikor megint eszkalálódhat a helyzet.

 

 

A végére egy személyes kérés: Kérjük, támogassátok a Körképet legalább havi két euróval, hogy még több tartalmat készíthessünk nektek!

 

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket