Nyitókép forrása: bloomberg.com
Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök több mint egy héttel az első tömegtüntetések után hétfőn megismételte, hogy nem hajlandó új választások kiírására. Ezúttal azonban kiegészítette beszédét azzal, hogy hajlandó megosztani hatalmát és reformokat eszközölni az állami berendezkedésen.
Azt is hozzátette azonban, hogy nem a tüntetők nyomása alatt. Magyarul: semmilyen garanciát nem ad arra, hogy a tömegtüntetések elmaradásával be is váltja ígéretét.
Cihanouszkaja kész átvenni a hatalmat
Ezzel egyidőben Szvetlana Cihanouszkaja, Lukasenka riválisa, akit az ellenzék vezetőjeként emlegetnek, videóüzenetben jelentette be, hogy készen áll Fehéroroszország vezetésére, és egy olyan jogi mechanizmus elindítására szólított fel, amely biztosítja az „új tisztességes elnökválasztás” megtartását.
A Litvániában készült felvételen Cihanouszkaja arra kérte a fegyveres erők képviselőit, hogy határolódjanak el Lukasenka kormányától, és amennyiben így tesznek, a tüntetések során elkövetett tettek „megbocsáttatnak”.
Miközben Lukasenka próbálja „kiengesztelni” a tüntetőket (a rendőrséget felszólította a brutális fellépés beszüntetésére, bejelentette, hogy kész reformokat foganatosítani), Cihanouszkaja épp azt akarja megakadályozni, hogy elvesszen a tüntetések lendülete.
Kijelentette, hogy „kész vállalni a felelősséget és nemzeti vezetőként eljárni” az átmeneti időszakban, és hangsúlyozta, hogy a lehető legtöbbet ki kell hozni a demonstrációkból.
Lehullt a lepel Lukasenka rezsimjének sebezhetőségéről, már csak az oroszokra számíthat
A társadalom minden rétegeibe beszivárgott a forradalmi hangulat
Miután Lukasenka a hétvégén bejelentette, hogy nem fog új választásokat kiírni, a tüntetők már nem tisztességes választásokat követeltek az utcákon, hanem a vélhetően csalással hatalmát megtartó diktátor távozását.
Lukasenka nincs könnyű helyzetben. A protesthangulat már olyan társadalmi rétegekbe is beszivárgott, amely egyébként támogatta hatalmon maradását, vagy legalábbis, nem zavarta, hogy ismét győztesnek kiáltották ki. A legfontosabb fehéroroszországi állami üzemek munkásai sztrájkba léptek, az orvosok és nővérek egy jelentős része szintén a tüntetők oldalán vonul az utcákra. A rendőrök egy része és az állami média újságírói szintén Lukasenka ellen foglaltak állást.
A fehérorosz választási bizottság az agusztus 9-i elnökválasztás után Alekszandr Lukasenkát kiáltotta ki győztesnek, hivatalosan a voksok 80,08 százalékát szerezte meg, míg legfőbb kihívója, Szvetlana Cihanouszkaja 10,12 százalékos szerzett. Minden nem állami felmérés azonban épp ennek a fordítottját jósolta. Az új választásokat követelő tüntetések kirobbanása után sorra derült fény olyan visszaélésekre, amelyek során a helyi választási bizottságok tagjai nyomás alatt voltak kénytelenek átírni a választási jegyzőkönyvet, hogy Cihanouszkaja helyett Lukasenkát hozzák ki győztesen.
Oroszország hivatalosan is bejelentette, hogy a Moszkva- és Minszk között köttetett kollektív katonai megállapodás keretében hajlandó segíteni Fehéroroszországnak a „helyzet rendezésében”, amennyiben az országot „külső nyomás” fenyegeti.
Reuters.com, Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: Alekszandr Lukasenka belorusszia fehéroroszország fehéroroszországi tüntetések Szvjatlana Cihanouszkaja
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
