Nyitókép: Körkép.sk/KL – A képen Michael Roth, német EU-ügyekért felelős külügyi államtitkár, aki 2018-ban a külügyminisztérium egyik, a Selye János Egyetemen megvalósuló fórumán vendégelőadóként vett részt.
Németország tovább halogatja a Magyarország és Lengyelország elleni hetes cikkely szerinti eljárások lezárását, amely az uniós újjáépítési alap létrehozásának egyik feltétele volt. Angela Merkel német kancellár ugyan ígéretet tett rá, hogy megsürgeti a két ország elleni eljárás lezárását, most mégis úgy tűnik, hogy halogatásba kezd a német fél, amelyhez az EU szlovák alelnöke is készséggel asszisztál.
Az EU soros elnökségét ellátó Németország a koronavírus-fertőzés miatt egy héttel elhalasztott EU-csúcsra hivatkozva további meghallgatásokat tervez a magyarok és lengyelek elleni hetes cikkely szerinti eljárásban, mondván, hogy nincsenek még meg a feltételei a lezárásnak.
A Magyarországot korábban antiszemitizmussal vádoló Michael Roth német EU-ügyekért felelős államtitkár kijelentette, hogy a Magyarország elleni eljárásnak folytatódnia kell. Varga Judit magyar igazságügyi miniszter ellenben azt hangsúlyozza, hogy egy tagállam méltóságát is sértő eljárás kérdését mielőbb szavazásra kell bocsátani az Európai Tanácsban. Megjegyezzük, ott az indítványnak négyötödös többséggel kell átmennie, hogy folytatódjon az eljárás.
Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke (aki nem mellesleg tavaly a Smer elnökjelöltjeként még a visegrádi csoport mellett foglalt állást egy nagyon rövid időre), Rothtal közös sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a cseh Viera Jourova (alapértékekért és átláthatóságért felelős bizottsági) alelnökkel folytatott egyeztetés után megállapították, hogy „még mindig sok aggodalomra okot adó körülmény van”.
A Magyarország elleni hetes cikkely szerinti eljárás két évvel ezelőtt indult meg, miután az Európai Parlament nagy többséggel (az Európai Néppárt egy részének támogatásával is) megszavazta a botrányos és végletesen kettős mércét alkalmazó Sargentini-jelentést. Az eljárás lényege, hogy egy hosszadalmas, több fázisból álló procedúra végén Magyarországtól elvehetik akár az uniós szavazati jogát is. Az egész ügy azonban rendkívül lassan halad, eddig csak két tényleges, a magyar kormány részvételével megvalósuló meghallgatásra került sor. A teljes képhez hozzátartozik, hogy számos tagállam nem örül, hogy az EU bevetette az atomfegyverként is emlegetett cikkelyt. Félnek ugyanis, hogy adott esetben később ők is Magyarország vagy Lengyelország sorsára jutnak.
Mi lehet a halogatás hátterében
A halogatásnak több oka is lehet. Az egyik, hogy nem szeretnék, ha a német uniós elnökség alatt kellene meghozni az eljárások leállításáról szóló döntést. Ez egyelőre nem annyira életszerű, legalábbis, ha Brüsszel tartja magát ahhoz, hogy január 1-jével el kell indítani az újjáépítési alapot. Ehhez ugyanis kell Magyarország és Lengyelország támogató szavazata a Tanácsban, akik vétójoggal rendelkeznek. Ha Magyarország kitart amellett, hogy a hetes cikkely szerinti eljárást előbb zárják le, akkor az év végéig uniós elnökséget ellátó németek komoly dilemma elé kerülhetnek.
A másik lehetőség, és ez a valószínűbb, hogy jelenleg az Európai Tanácsban még ahhoz sincs meg a kellő támogatottság az eljárások folytatására, hogy azok továbbra is legalább valamilyen alkupozíciót jelentsenek Michael Rothék kezében az uniós mentőcsomag és költségvetés körüli vitákban. Így próbálják azokat elhúzni újabb meghallgatásokkal.
Halmozzák a vitás ügyeket
Ráadásul az uniós mentőcsomag merítését jogállamisági kritériumokhoz kötésének problematikája is megoldatlan maradt, amit viszont már nem csak Magyarország ellenez (van több másik tagállam, amelyek nem szeretnék, ha politikai zsarolásra alkalmas jogi eszközt vezetnének be).
Az újjáépítési alap körüli vitákat valószínűleg tovább fogja bonyolítani az Európai Bizottság új migrációs terve, amely központosított megoldást javasol a migráció terheinek „szolidáris és arányos” elosztása érdekében. A tervet Ursula von der Leyen mutatta be szerdán. A dolog pikantériája, hogy a Bizottság elnöke úgy állt elő az EB közös és központosított megoldásokat követelő keretjavaslatával, hogy előző nap az uniós külügyminiszterek képtelenek voltak megállapodni abban, hogy uniós szinten koordinálják egymás járványügyi kockázati besorolását.
A migráció témája azonban tovább differenciálja a helyzetet, egyszerre tart nyitva új frontot a Tanácsban és lehetőséget az alkura ugyanott.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
