Nyitókép forrása: news.sky.com
Fellángolt az örmények és azeriek közti katonai konfliktus az úgynevezett Hegyi-Karabah nevű enklávé kapcsán. Örményország teljes katonai mozgósítást rendelt el. A szemben álló felek egymást vádolják provokációval.
Vasárnap délután újra tetőfokára hágnak az indulatok Azerbajdzsán és Örményország között, jelentések szerint heves harcok törtek ki a két ország között, és a vitatott határmenti enklávé közelében tankok, vadászgépek és harcászati helikopterek jelentek meg.
A két ország közti határvillongások egyáltalán nem ritkák, a mostani helyzet azonban jóval súlyosabbnak tűnik. Az örmények azt állítják, hogy az azeri nehéztüzérség civil célpontokat támadt meg Hegyi-Karabah területén. Az azeri álláspont szerint ez csak válaszcsapás volt, miután az örményekhez közel álló militáns erők azeri célpontokra mértek csapást ugyanott. Mindkét ország háborús cselekményről beszél.
Az örmények vasárnap délelőtt a harc hevében már lelőttek két azeri katonai helikoptert és három drónt. Az orosz hírügynökségeken keresztül az azeri fél azt közölte, hogy örmény katonákat, objektumokat és katonai felszerelést semmisített meg, 12 örmény rövidhatótávú légvédelmi egységgel együtt.
Az egymásnak okozott károk mértékét érdemes fenntartásokkal fogadni, mindkét ország előszeretettel túlozza el saját katonai sikereit és a másik fél felelősségét a konfliktusban.
Hegyi-Karabahban teljes a mozgósítás, a férfi lakosságot bármelyik percben behívhatják.
Előzmények: fegyverkezési verseny és a négynapos háború
A térség a Szovjetunió széthullása óta állandó tűzfészeknek számít. Az 1988-1994 között zajló háborúban a karabah katonai erők nem csak Hegyi-Karabahból űzték ki az azeri hadsereget és civil lakosságot, hanem hét azeri járásból is. Az etnikai tisztogátásokkal járó konfliktus során 750 ezer azeri és 350 ezer örmény kényszerült elhagyni otthonát. Az 1994-es tűzszüneti megállapodás keretében meghúzták a Hegyi Karabah Köztársaság határvonalait – ezek azok a határok, amelyeket a nemzetközi közösség is elismer.
Ezt követően átmeneti, de így is két évtizedig tartó nyugalmi időszak vette kezdetét. A 2000-es évek második felétől azonban mindkét oldal egyre asszertívebben kezdett el viselkedni, különösen Azerbajdzsán, amely nem mondott le a ’94-ben elvesztett területeiről. Elkezdődött a fegyverkezési verseny a két ország között, amelynek legőbb nyertese Oroszország volt. Moszkva válogatás nélkül és készséggel teljesítette mind Azerbajdzsán, mind a számára szövetségesnek számító Örményország megrendeléseit. Az előbbi 165, az utóbbi 77 százalékkal növelte 2006 és 2015 között katonai kiadásait.
A két ország utoljára 2016-ban, az úgynevezett négynapos háborúban csapott össze. Az ezt megelőző időszakban évente néhány tucat halálos áldozata volt a határvillongásoknak, amelyek azonban 2014-ben és 2015-ben emelkedni kezdtek. Nem csoda. A karabah-örmény tüzelőállásoktól néhány száz méterre már azeri civilek élnek – részben ott élők, részben a karabahok által anno elfoglalt területek menekültjei. A veszélyes közelségben lévő azeri falvakat több kilométeres falak védik (?) a mesterlövészektől, akik nem tétováznak civileket is célba venni.
A négynapos háború 2016. április 2-án kezdődött, az azeriek elfoglaltak néhány kulcsfontosságú magaslatot, és bár a jól megszervezett offenzíva hamar kifulladt, az április 5-én tető alá hozott tűzszüneti megállapodás után is állandósult a környéken a fegyverropogás, az azeriek pedig folytatták a csapatösszevonásokat.
A négynapos háborút sokan úgy tartják számon, mint „korszakhatárt” a Hegyi-Karabahhoz kötődő konfliktusban. Más szavakkal: csak idő kérdése volt, mikor dönt a folytatás mellett az azeri vezetés.
A „négynapos háború”
„A 2016. április 2-án megindított azeri támadás meglepetésként érte az örményeket. (Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a felek állásai viszonylag közel voltak egymáshoz.) A napfelkelte előtt indított műveletek célja nem a 180 km hosszú védelmi vonal általános támadása volt, hanem csak néhány, stratégiai jelentőségű magaslat elfoglalása. Ennek érdekében az ostromot öt különböző irányból indították meg, három célpont ellen, és több kisebb örmény erődítést bekerítettek és elfoglaltak.
A támadás időzítése abból a szempontból is különleges volt, hogy mind az azeri, mind pedig az örmény vezető külföldön tartózkodott: éppen az április 1-jén befejeződött washingtoni nukleáris biztonsági csúcson vettek részt. Az azerieknek az örmény felderítést kijátszva, észrevétlenül sikerült előrébb vonniuk a harckocsikat és a tüzérségi eszközöket. A TOSz-1A rakétavetőkből kilőhető, termobarikus robbanófejjel ellátott rakéták alkalmazása jelentős pusztítást végzett a karabahi védők között. Ezt követően a frontvonal északkeleti és délkeleti szélénél indultak meg a támadások, két olyan szakaszon, ahol a karabahi erők azeri területeken állomásoztak. Április 3-ra az azeri erők offenzívája kifulladt.
Csupán néhány kilométer mélyen sikerült benyomulniuk a karabahi területekre, de a támadás eredményeként az ellenőrzésük alá vontak három magaslatot is az északi fronton. Bár ezt követően Baku egyoldalúan tűzszünetet jelentett be, a harcok tovább folytak. A karabahi erők hamarosan ellentámadásba lendültek, de úgy tűnt, az azeri katonai vezetés felkészült rá. Egyrészt a frissen elfoglalt magaslatokra állított tüzérségi eszközeikkel nagy pusztítást végeztek a karabahi oldal katonai infrastruktúrájában, másrészt a felfegyverzett és a felderítő UAV-ik segítségével sikeresen – igaz, jelentős veszteségekkel – támadták a mobilizált, ellenoffenzívára készülő katonákat.
Egyes elemzések szerint ez vezetett oda, hogy április 3. után további magaslatokat tudtak megszerezni az azeri erők. A háború négy napja alatt Baku végül három-három jelentősebb magaslatot foglalt el Hegyi-Karabah északi és déli területén. Rövid időre megszállták Talist is északon, azt azonban nem tudták vagy nem akarták megtartani, így a várost a karabahi erők hamarosan vissza is foglalták.” (via Külügyi és Külgazdasági Intézet/Wagner Péter: A „négynapos háború” Hegyi_Karabahban /2016/)
Gyanús szállítmányok: Szlovákiai fegyverek kerülhettek a Kaukázus háború szélén álló térségébe
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
