A költségvetési és jogállamisági vita árnyékában kezdetét vette az EU-csúcs Brüsszelben

Nyitókép forrása: Európai Tanács

Csütörtök délután kezdődött Brüsszelben az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozója, amelyen az Európai Parlament delegációja is részt vesz. A fő téma hivatalosan az uniós károsanyag-kibocsátás 55 százalékos visszavágása, illetve Afrikával, Törökországgal és Oroszországgal kapcsolatos külpolitika kérdések is szóba kerülnek. Nem hivatalosan a találkozó központjában az uniós költségvetés, az újjáépítési alap és az ezekkel kapcsolatos vitás ügyek állnak: jogállamisági klauzula, pénzügyi keretek, kompetenciaharcok.

Az előzményekről mindenképpen tudni érdemes, hogy a költségvetés keretösszegeit érintő tárgyalások szerdán nem hoztak áttörést. Az Európai Parlament kommunikációja szerint 39 milliárd euróval követelnek többet a tagállamoktól befizetésként olyan programokra, mint az Erasmus, a zöld innováció és a migráció. Valójában azonban (és ezzel érvelnek a tagállamok is) 90-120 milliárdos emelést akar az EP.

Az Európai Parlament ráadásul olyan tételekkel számol, amelyekre jelenleg még nincs garancia. Ilyen az uniós szintű digitális adó bevezetése.

   

Szorít az idő

Csakhogy két ország kivételével egy tagállam sem támogatja a költségvetési keret bővítését. Még az olyan, rendszerint a keret növekedésével egyetértő országok is elutasítóak, mint Spanyolország. Az okok elég prózaiak: ha megemelik a keretet, az a büdzsé-tervezet újbóli felülvizsgálatát hozná magával, ergo, megint az újjáépítési alap késedelmét okozná. Az alap nagy kedvezményezettjei a déli tagállamok, köztük Spanyolország.

A tárgyaló felek azzal vádolták egymást, hogy valótlan költségvetési adatokkal érvelnek, nem is történt előrelépés a bő 1000 milliárdos uniós költségvetés és a vele összefüggő 750 milliárdos újjáépítési alap kapcsán. Vagyis, továbbra is fennáll a veszélye, hogy az Európai Parlament megvétózza mindkét csomagot, így csúszhat az uniós gazdaság talpra állítására összeállított újjáépítési alap indulása is. Hogy az eredeti határidőt, január 1-jét tartani tudják, október végéig megállapodásra van szükség, máskülönben nem lesz idő a szükséges jogszabályok ratifikációjára az egyes államok parlamentjeiben.

Jogállamiság

A másik nagy vitát kiváltó téma a jogállamisági klauzula, amellyel az elmúlt időszakban rengeteget foglalkoztunk a Körképen is. Jelenleg ott áll a dolog, hogy minap a lengyelek kerek perec kijelentették, a varsói parlament nem ratifikálja az újjáépítési alap elindításához szükséges jogszabályokat – vagyis nem indulhat meg a pénzek kifizetése sem a közös kötvénykibocsátás.

Svédország, Finnország, Dánia és a Benelux államok továbbra is a kemény jogállamisági rendszer mellett kardoskodnak.

Varga Judit magyar igazságügyi miniszter az Általános Ügyek Tanácsának két nappal ezelőtti ülésén elmondta, hogy egyes tagállamok, amelyek sosem támogatták valóban az EU gazdaságának újjáépítését, most a jogállamiságot használják eszközként a nyári, ötnapos maratoni EU-csúcson hozott alku felszámolására.

Körkép.sk/KL