Ida
  • HUF: 357.24
  • USD: 1.19
  • 3 °C
  • 9 °C
Külügyek

Vétóügy: Anonim ultimátum érkezett Brüsszelből: elég a vétóból, vagy jön az EU-25-ös megoldás

Magyarország és Lengyelország továbbra is kitart

Nyitókép forrása: mandiner.hu

 

Egy neve elhallgatását kérő brüsszeli forrásra hivatkozva a Reuters arról számolt be, hogy az EU hétfőn, legkésőbb kedden választ vár Budapesttől arra, hogy hajlandóak-e feladni vétót. Ha nemleges válasz érkezik, akkor állítólag jön a Magyarország és Lengyelország nélküli újjáépítési alap, legalábbis annak kölcsönfelvételi része.

 

Hasonló tartalommal nyilatkozott Clément Beaune francia európaügyi miniszter:

 

„Ha Magyarország és Lengyelország továbbra is elitasítják [a vétó feloldását], akkor sokkal radikálisabb megoldást kell választanunk, amely az EU 25 tagállama keretében valósítaná meg az újjáépítési alapot”

 

fogalmazott Beaune.

 

Magyarország és Lengyelország kitart

 

A hetek óta tartó vitában már mindenféle vádakkal illették a magyar és a lengyel országvezetőket, a balliberális médiaúthenger szinte napi szinten készített interjúkat, rövid nyilatkozatokat kizárólag liberális és baloldali politikusokkal, akik aztán szolgalelkűen elvisszhangozták Brüsszel álláspontját. Érdemes kiemelni az elvileg jobboldali Európai Néppárt frakcióvezetőjét, Manfred Webert, aki alig minősíthető hangnemben és arroganciával nyilatkozott a magyarokról és a lengyelekről.

 

A vétóügy lényege, hogy egy jogállamisági klauzula mentén vétójogot megkerülő minősített többséget lehetővé tevő eljárást akarnak a nyugati országok bevezetni, ami az alapszerződés burkolt megváltoztatását jelenti – amihez viszont egyhangúságra lenne szükség. A jogállamisági kaluzulát ráadásul úgy dolgozták ki, hogy azt bármilyen mondvacsinált ürüggyel alkalmazni lehessen a tagállamok ellen – a hetes cikkely szerinti eljárás mellett is.

 

Magyarország és Lengyelország a hétvégén egyaránt egyértelművé tette, hogy kiállnak a vétó (és egymás) mellett. Csak akkor lennének hajlandóak feloldani a vétót, ha a költségvetési döntésekről teljesen leválasztanák a jogállamisági kérdést, az új feltételrendszer hatályba lépését pedig elhalasztanák.

 

A B-terv nem túl előnyös

 

Az uniós ultimátum hátterében álló EU-25-ös megoldás ugyan kemény fenyegetésnek hangzik, de ez csak a látszat. Korántsem olyan előnyös, mintha engednének a magyar és német követeléseknek. Főleg azért nem, mert egy 25 tagállamra kiterjedő újjáépítési alap törzsét nem egy egységes uniós kötvénykibocsátás fedezné, hanem államközi megállapodások. Ez két súlyos okból is problémát jelent: nagyon időigényes, és a közös kötvénykibocsátással ellentétben a hitel nagysága a nemzeti államadosságokat növeli, ami a déli országoknak rossz hír (a Fukar Négyek ellenben örülnének).

 

Lengyel  sajtóértesülések szerint több milliárd euróval fejelték volna meg a németek a magyar és lengyel részesedést az alapból, ha feladják a vétót. A lengyelek azonban jelezték, ez alig változtat a helyzeten, és „legfeljebb 50 százalékos esélyt látnak a kompromisszumra a pár milliárd plusz ellenére is.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

Bendegúz Ábrahám
2020. dec. 07. 22:42

Azt hiszem Brüsszel kihúzta a gyufát Orbánnál. És azért Jóska szivárványos ügyének kiteregetése ország világ előtt, hát ez nem volt szép egy olyan ballib tábortól, ahol nagyarányú hasonszőrű társak hemzsegnek. Lesz ennek böjtje Frédikém. Ha csak 25 fele menne a kölcsön, akkor azzal mindenki jól járna. Magyarországot kevésbé adósítanák el. A fennmaradó összeget meg szétoszthatják Szlovákia meg hasonló gazdaságilag rosszabb szinten álló országok között. Fico Igort úgyis megfedte, hogy kevés pénzt lobbizott ki a tárgyaláson.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket