Nyitókép forrása: Tiago Petinga/EFE via EPA
Némiképp paradox helyzet állt elő a hétvégi, kétnapos, informális uniós csúcson, mikor az oltóanyagok exporttilalmával fenyegetőző Európai Unió felszólította Nagy-Britanniát és az USA-t az exporttilalmak feloldására. Ráadásul elutasította Joe Biden amerikai elnök javaslatát, hogy minden gyártó mondjon le a vakcinák szellemi tulajdonáról, és tegyék elérhetővé a formulákat minden ország számára, hogy így növeljék a legyártott mennyiségeket. A portói csúcson elfogadták az EU szociális nyilatkozatát is, amelyben a 27 állam- és kormányfő újfent hangsúlyozta a szociális jogok európai pillérének fontosságát a koronavírus-válságból való kilábalás során és a nemek közötti foglalkoztatási, bér- és nyugdíjkülönbség megszüntetésének fontosságát is.
Ahogy arról korábban írtunk, nem Joe Biden, hanem eredetileg a súlyos járványhullámmal küzdő India és Dél-Afrika kérte több tucat másik országgal együtt a Világkereskedelmi Szervezet keretében a vakcinák közjavakká emelését, hogy a szegény országok is hozzáférjenek az oltóanyagokhoz. Az EU először óvatosságból semleges választ adott. Végül Angela Merkel német kancellár kijelentette, hogy nem támogatja az ötletet, mert az „deformálná a piacot” és nem nyújtana valódi megoldást, és „megbüntetné a vállalatokat”, akik a várható profit miatt fogtak bele a fejlesztésbe. Persze itt is a német adófizetők pénzével egyébként jócskán megtámogatott vakcinagyártók profitja a dilemma fő forrása. Az EU azonban követte a merkeli érvelés logikáját, és bár nem vették le a napirendről a témát, a hónapokig tartó diskurzus a gyakorlatban nyilván a felvetés szőnyeg alá söprését jelenti.
Persze Biden sem csupa jószívűségből állt India és Dél-Afrika mellé. Washington és London szembekerült Brüsszellel és az uniós tagállamokkal a vakcinacionalizmus miatt. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok ugyanis blokkolják a náluk legyártott mennyiségek exportját – nem véletlenül értek el olyan kiemelkedő átoltottsági szintet.
Az EU azonban ugyanezt nem tette meg, a területén legyártott 200 millió adag vakcinából a felét exportálta, a legnagyobb felvevő piaci között Japán után épp Nagy-Britannia szerepelt. Az uniós tanácstalanság és a véget nem érő tárgyalások következtében az EU-ban továbbra is nagy a vakcinahiány. Biden azzal, hogy támogatta India és Dél-Afrika javaslatát jobb színbe tudta magát, tompította az EU egyébként jogos vádjait.
Az EU-n belül a hétvégén Emmanuel Macron francia államfő bírálta leghangosabban Washingtont és Londont:
„Az angolszászoknak először meg kell szüntetniük az exporttilalmakat. (…). Határozottan felszólítom az Egyesült Államokat, hogy vessen véget az oltóanyagok gyártásához szükséges komponensek exporttilalmának”
fogalmazott Macron, kiemelve, hogy például a CureVac amiatt nem tud vakcinát gyártani Európában, mert az amerikai exporttilalom miatt nem jut hozzá az alapanyagokhoz.
Újraindulnak a szabadkereskedelmi tárgyalások a világ második legnépesebb országával
A vakcinák körüli elhúzódó vitán kívül előrelépés is született. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombaton bejelentette, hogy az EU és India újraindítják a 2013-ban felfüggesztett szabadkereskedelmi tárgyalásokat – tekintettel arra, hogy Európa és India között „szoros a kapcsolat és rengeteg kiaknázatlan lehetőség kínálkozik”.
Az Unió és a távol-keleti ország között ismét terítékre kerülnek a szabadkereskedelemmel, befektetésvédelemmel, és emberi jogokkal kapcsolatos egyeztetések, partnerség kialakítására törekszenek a digitális, energetikai és közlekedési ágazatokban.
Jön az uniós covid-igazolás – de mikor?!
Von der Leyen szerint jó úton halad a beoltottságot igazoló európai oltási tanúsítvány ügye is, és júniusig megvalósulhat a bevezetése.
„Azt szeretnénk, ha az európaiak nyaralása biztonságos lenne” – mondta, hozzátéve, hogy nem szabad kockára tenni az eddig elért járványügyi eredményeket.
„Az oltási tanúsítvánnyal kapcsolatos jogi és műszaki munka jó úton halad ahhoz, hogy júniusban életbe lépjen” – mondta.
Sokan azonban nem várnak az EU egyébként ismét kissé döcögős intézkedéseire. Horvátország és Görögország jelezte, hogy az EU egyelőre csak készülő irányelvei ellenére megnyitja a beutazási lehetőséget az amerikai turisták előtt. A horvát kormány hangsúlyozta, hogy országa mindent megtesz azért, hogy minden hozzájuk érkező turista biztonságban érezze magát.
Ausztria ennél keményebben fogalmazott. Bécs saját, nemzeti igazolvány bevezetésével vette kezébe az ügyet. Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint, ha nem születik EU-szintű megállapodás hamarosan, akkor az országok kétoldalú ügyletek keretében fogják megoldani a turizmus személyfogalmát érintő kérdéseket.
Körkép.sk, Politico.eu
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
