Többségbe kerültek a függetlenségpárti erők a skót parlamentben, folytatódhat a harc Londonnal

Nyitókép forrása: bbc.com

Többségbe kerültek a függetlenségpárti erők Skóciában, így a London készülhet egy elhúzódó, komoly gazdasági bizonytalanságot keltő politikai vitára. A BBC közlése szerint a jelenleg is kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) 64 mandátumot szerzett a 129 fős parlamentben. Ez ugyan egy mandátummal rövidebb, mint az abszolút többség, de több, mint amivel eddig rendelkezett. Ez egyértelmű jele annak, hogy London ígéretei az egészségügyi és infrastrukturális beruházások növelésére nem hatotta meg a skót közvéleményt. A függetlenségi népszavazás ügye tehát továbbra is a skót politika központi kérdése lesz, főleg, hogy Nicola Sturgeon SNP-vezérnek lehet olyan politikai szövetségese, amely szintén támogatja az újabb referendumot.

A szintén függetlenséget támogató skót zöldek lehetnek a z SNP legvalószínűbb koalíciós partnerek, 8 szerzett mandátumukkal csak a második leggyengébbek a parlamentbe jutó pártok közül, de ez a nyolc képviselő is kényelmes többséget biztosít Sturgeonnak, és elég stabilat a Londonnal folytatott vita folytatására.

A vasárnap hajnalban este nyilvánosságra hozott adatok szerint a skót nemzetiek 64, a konzervatívok 31, a munkáspártiak 22, a zöldek 8, a liberális demokraták pedig négy képviselői helyet szereztek.

   

Sturgeon korábban kijelentette, hogy az Egyesült Királyság kormányának jelenleg a járvány elleni harcra kell összpontosítania, majd a”ambiciózus átszervezési javaslatokkal” kell helyreállítania a károk.

„És igen, amikor a válság véget, az embereknek Skóciában meg kell adni a jogot, hogy megválaszthassák jövőjüket”

fogalmazott, hozzátéve, hogy Boris Johnson brit miniszterelnöknek nincs joga akadályozni a népszavazás megtartását.

Megkérdőjeleződött a királyság területi integritása

Egyes geopolitikai elemzések szerint a skót függetlenség terítéken marad, de nem válik valóra – de ezt csak rövid és középtávon merik kijelenteni. Hosszú távon nem jelenthető ki, hogy az Egyesült Királyság meg tudja őrizni területi integritását.

Skócia 2014-ben tartott legutóbb népszavazást a függetlenségről, akkor 55 százalék ellene szavazott. Két évvel később azonban a Brexit népszavazáson Nagy-Britannia az EU-ból történő távozás mellett döntött, elsősorban Anglia döntése értelmében. A függetlenedés gondolata a skótoknál ezzel új lendületet vett, mert az ott élő lakosság 62 százaléka az EZ-ban maradás mellett döntött. Sturgeonék ezt úgy interpretálták a választóknak, hogy 2014-ben Skócia gyakorlatilag akarata ellenére kiszavazta magát az EU-ból. Az SNP-nek ezért eltökélt szándéka új referendumot tartani.

A célkitűzés meghozta az eredményét, az SNP növelte mandátumai számát, most már csak az a kérdés, hogy Sturgeonék elköteleződése csökken-e most, hogy már lezajlottak a választások. A teljes képhez ugyanis hozzátartozik, hogy az SNP ellenezte az egyoldalú elszakadást. Sokan attól tartottak, ha 65 vagy több mandátumot szereznek, és egypárti skóciai kormányt alakítanak, akkor a párton belül felerősödnek a mindenáron függetlenséget követelők hangjai.

London másképp látja a helyzetet. Boris Johnson kormánya azzal érvel, hogy anno a 2014-es referendumot a skótok úgy hirdették meg, mint ami egy generációra lezárja a skót függetlenség kérdést. Jogilag van lehetőségük megtámadni a kezdeményezést, a brit törvények szerint, ha a skót parlament olyan döntést hoz, amely meghaladja az előjogait, akkor London az Egyesült Király Alkotmánybíróságán támadhatja azt meg. Ugyanakkor Johnsonék próbálják enyhíteni a függetlenségpártiak lendületét, infrastrukturális és egészségügyi beruházásokat ígérve a régiónak.

A vita azonban már önmagában súlyos dilemmákat és gazdasági bizonytalanságot szül. A függetlenség egy dimenziója a skót kőolajforrások ellenőrzése feletti harc, egy másik pedig a londoni kormánnyal való szembehelyezkedés. Mindkettő kétségbe vonja a brit területi integritás stabilitást.

Körkép.sk