Nyitókép forrása: politico.eu
A dán titkosszolgálat segítette az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynökségét több európai tisztviselő, köztük Angela Merkel német kancellár lehallgatásában és megfigyelésében. Mindez még a Barack Obama-adminisztráció idején történt – jelentette több nemzetközi sajtóügynökség.
Az NSA viselt dolgairól szóló titkos jelentések először 2013-ban szivárogtak ki Edward Snowdennek köszönhetően. Egy elmúlt hónapokban zajló vizsgálat zárásaként azonban vasárnap új részletek kerültek nyilvánosságra, amely a Dán Védelmi és Hírszerző Szolgálat (FE) érintettségét támasztja alá. Dánia Németország északi szomszédja. Legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet Berlinben, hogy korábban akadályozta az Északi Áramlat 2 építésének munkálatait.
Több, meg nem nevezett forrásra hivatkozva a dán közszolgálati csatorna arról számolt be, hogy egy részletes hírszerzési jelentés az NSA és az FE együttműködését vizsgálta a 2012-2014 közötti időszakban. A hírt nem sokkal később német, francia, norvég és svéd tévécsatornák is átvették.
Dunhammer-művelet
Az úgynevezett Dunhammer-jelentést négy FE-ügynök készítette Edward Snowden szivárogtatásaira alapozva. Még 2015-ben arra a követekztetésre jutottak, hogy az NSA Dánia tudtával és beleegyezésével dán lehallgatási rendszereket használhatott Merkel és mások megfigyeléséhez, beleértve a víz alatti internetkábeleket is.
A dán-amerikai együttműködés jórészt abból állt, hogy víz alatti internetkábelekre csatlakozva elfogták az azokon keresztül haladó adatokat és tárolták, majd szelektálták őket. A DR jelentése szerint még egy adatközpontot is építettek erre a célra dán hírszerzés egyik épületétben, Amager szigetén, Koppenhágától délre. Az akciót Dunhammer-műveletként emlegették.
Merkelen kívül két egykori riválisa, a szocdem Peer Steinbrück és a keresztényszocialista Frank-Walter Steinmeier is a célpontok között volt (ez utóbbi ma német államfő). A DR konkrét nevek említése nélkül azt közölte, hogy Franciaország, Norvégia és Svédország magas beosztású tisztviselőit és vezető politikusait is lehallgatták a dán hírszerzés segítségével.
Obama ígérete
A német, svéd és norvég hatóságok azt állítják, hogy nem voltak tisztában a dán hírszerzési jelentés 2015-ös következtetéseivel. A francia elnöki hivatal ugyanakkor sokatmondóan elutasította a válaszadást.
Trim Bramsen dán védelmi miniszter nem volt hajlandó kommentálni DR által közölt híreket, a minisztérium állásfoglalása szerint „a közeli szövetségesek szisztematikus lehallgatása elfogadhatatlan”.
2013-ban, a Snowden-szivárogtatást követően Obama elnök kénytelen volt megígérni, hogy felhagy szövetségesei lehallgatásával. Az egyelőre nem tisztázott, hogy a dán víz alatti masszív adatlopás Obama ígérete előtt, vagy után történt-e.
A dán hírszerzői jelentésről készül oknyomozásban a francia Le Monde, a német Süddeutsche Zeitung, a szintén német NDR és WDR, valamint a svéd SVT és norvég NRK újságírói és riporterei vettek részt.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
