Lengyel kormányválság – átment a médiatörvény, a kormány sem bukott meg (egyelőre)

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Czarek Sokolowski

Bár a héten már a lengyel kormánykoalíció „totális összeomlásáról” cikkezett az ellenérdekelt sajtó, a lengyel szejm szerda este sikeresen megszavazta a sokat vitatott médiatörvényt, amelyet többek között „lex TVN” -ként is emlegetnek. A törvényhozás döntése után erőszakos tüntetők jelentek a parlament előtt, az amerikaiak természetesen „aggodalmukat” fejezték ki a törvény elfogadása kapcsán. A lengyel belpolitikai villongásoknak azonban a szavazás valójában a zárása volt, a történet kedden kezdődött, a helyettes miniszterelnök menesztésével.

Emlékeznek még az egyik lengyel junior koalíciós párt elnökére, aki a tavalyi jogállamisági vita csúcsán a semmiből bemondta az éterbe, hogy Lengyelország bizonyos biztosítékokért cserébe hajlandó kihátrálni Magyarország mögül? Ő Jaroslaw Gowin, a legkisebb lengyel kormánypárt, az Egyetértés elnöke, akit kedden menesztettek a miniszterelnöki posztról. A többi kormánypárt hivatalos közlése szerint már hosszú ideje figyelték Gowin „káros ténykedését, amellyel megpróbálta aláásni az egyesült jobboldal frakciója iránti bizalmat”.

Gowin azt nyilatkozta, hogy csak a médiából értesült a kormány döntéséről, és a hárompárti frakció végéről beszélt – amiben technikailag igaza van.

   

Korán temették a lengyel kormányzótöbbséget

A mainstream sajtó, amely szívesen látná a legnagyobb kormánypárt, a keresztény-konzervatív PiS bukását, már a koalíció teljes felbomlásáról és előrehozott választásokról cikkezett. Ám tévedtek.

Gowin távozásának hátterében a sokat vitatott lengyel médiatörvény állt, amely azonban csak az utolsó csepp volt abbana  bizonyos pohárban. A kormánypártok olyan javaslatot terjesztettek elő, amely szerint Lengyelországban csak azok kapnának engedélyt műsorszórásra, akiknek hivatalos székhelye az Európai Gazdasági Térség területén van (az EGT az EU, Norvégia, Horvátország, Izland és most már Nagy-Britannia együttese).

Az ellenzék a törvényt lex TVN-ként emlegette. A TVN egy liberális hírtelevízió, amely az amerikai Discovery szolgáltató érdekeltségébe tartozik, a tulajdonjogi hátterének vélhetően változnia kell, amint a törvény hatályba lép. Mivel liberális (tehát ellenzéki) televízióról van szó, a törvényt nagyon sokan a médiaszabadság elleni lépésként értelmezték. Sőt, amerikai szentárok egy csoportja is élesen bírálta a lengyel törvényhozók döntését, egyesek szerint a Pentagon felvetette annak lehetőségét, hogy „büntetésül” a Lengyelországban állomásozó amerikai katonák egy részét átirányítják Romániába (ez utóbbi aligha kell komolyan venni).

A médiatörvény szükségességét a kormánypártok azzal magyarázták, hogy védelmet akarnak az orosz és kínai médiapiaci felvásárlásokról. A törvényt 228 képviselő támogatta, 216 szavazott ellene, 10-en tartózkodtak. Ugyanakkor Gowin pártja, az Egyetértés nem egyöntetűen voksolt, öt képviselője támogatta a törvényt.

A televíziós csatorna egyelőre nem tervezi működése beszüntetését. Egyrészt, a lengyel parlament némileg finomhangolt a jogszabályon, és két hónappal 11 hónapra bővítette a türelmi időt. Másrészt, az amerikai tulajdonosnak elvileg lehetősége van az Európai Bírósághoz fordulni, ám erősen kérdéses, hogy pozitív elbírálást kapna, tekintettel arra, hogy nem európai jogalany. Másrészt, nemzetközi kereskedelmi pert is lehet indítani, ami azonban hosszadalmas és kétes kimenetelű folyamat.

Körkép.sk, rmx.news