Villámgyors összeomlás, totális káosz, súlyos amerikai kudarc és kétségbeesett menekülés Afganisztánból

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Rahmat Gul

Az USA még be sem fejezte a kivonulást az országból, a tálibok villámgyorsan elfoglalták az országot. Néhány nappal ezelőtt egyes nyugati elemzők még úgy nyilatkoztak, „harminc napon belül” indulhat meg a főváros ostroma. Egy nappal később a tálib erők már 80 kilométerre voltak Kabultól, és taktikai szempontból ekkor már körbezárták. Az Egyesült Államok elvesztette a húsz évig tartó háborút, Joe Biden amerikai elnököt pedig szétcincálja a sajtó, nem csak a kivonulást övező káosz, hanem a súlyos presztízsvesztés miatt is.

Egyetlen nap alatt eleset Kabul. Már ha egyáltalán lettek volna érdemi harcok az afgán fővárosért, hiszen az egyébként jobban felszerelt és nagyobb létszámú kormányerők ellenállás nélkül letették a fegyvert.

Az Egyesült Államok és más nyugati országok a kabuli reptérre menekítették ki külképviseletük alkalmazottait, innen evakuálnak mindenkit repülőgépekkel. A sajtó által közölt fotók pedig a vietnami háború végét jelző, ikonikus saigoni kivonulással mutatnak félreérthetetlen hasonlóságot.

   

A Hamid Karzai nemzetközi reptér körül teljes káosz, ezrek várakoznak a menekülést jelentő repülőgépekre a NATO-katonák által őrzött kerítésen belül. Nem véletlenül, bár a tálibok békés rezsim létrehozását ígérték a korábbi tárgyalásokon, ennek nem túl sok realitása van, így több tízezer afgán élete kerülhet veszélybe. A CNBC közlése szerint azonban, akinek nincs vízuma vagy legalább útlevele, az nem szállhat fel a  gépekre.

Sok nyugati állampolgárszintén a gépére vár, hogy végleg elhagyja az országot. A sajtó „kétségbeesett” és „rémült” sietségről számolt be. De ez csak a jéghegy csúcsa.

Az afgán politikai vezetést lefoglalta vagyona kimentése

Az afgán vezetők jelentős vagyonukkal együtt már napokkal ezelőtt elhagyhatták az országot, miközben ugyanez a lehetőség a hétköznapi polgároknak nem adatott meg. Mint VIP-személyeknek engedélyezték, hogy különgépekkel vagy kereskedelmi járatokkal elhagyják Kabult egy meg nem nevezett Öböl-menti országba.

Nem csoda, hogy amikor ez kiderült, az afgán polgárok többsége szembefordult a kormánnyal, sőt, még a biztonsági szolgálat is hátat fordított a politikusoknak és az elnöknek, mondván, hogy nem érdemes őket védelmezni.

Biden a sajtó célkeresztjében

Közben Joe Biden amerikai elnök a sajtó célkeresztjébe került, nem csak a háború nyilvánvaló elvesztése, hanem szégyen miatt is. Nem csoda. Az Egyesült Államok húsz évig viselt háborút Afganisztánban, ez idő alatt rengeteg olyan nyilatkozatot lehetett hallani, hogy „az afgán vezetés már csak egy lépésre arról, hogy önállóan is szavatolni tudja az ország biztonságát és a stabilitást”. És miután Joe Biden amerikai elnök áprilisban bejelentette, hogy szeptemberig minden amerikai katonát kivon, a tálibok villámgyorsan elfoglalták az országot.

Valahol pedig az Egyesült Államokat is minősíti az, hogy a dollármilliárdokból felszerelt, kiképzett és fenntartott kormányerők minimális ellenállást tanúsítottak, az elvileg stabilitást hozó afgán politikai vezetés pedig csak pénze kimentésével volt elfoglalva.

Biden döntését sokan hatalmas presztízsvesztésnek látják, a Kabulban kibontakozó káosz pedig csak hangsúlyozza az amerikai kudarcot. A nyugati mainstream már azt is előhúzta, hogy Biden hogyan viszonyult az afganisztáni háborúhoz, amikor még Obama mellett volt alelnök. A BBC például arról írt, hogy Richard Holbrooke, Obama elnök afganisztáni különmegbízottja memoárjában megemlíti, hogy Biden egyszer azt mondta neki: „Nem küldöm vissza a fiamat, hogy kockáztassa az életét az afgán nők jogaiért. Nem ezért vannak ott [a katonáink]”.

Mi lesz az otthagyott amerikai fegyverekkel?

Tény, hogy egy hónappal ezelőtt a felmérések még azt mutatták, hogy az amerikai választók 70 százaléka a támogatja a kivonulást a „végtelen háborúból”. De ez még a tálibok beszédesen villámgyors visszatérése előtt volt. A katonai vezetés néhány tagja szintén arról beszél, hogy súlyos hibát követtek el a kivonulással, és hogy a helyzet valóban katasztrofális.

Nem mellesleg, az amerikai hadsereg tekintélyes mennyiségű nyugati fegyverarzenált hagyott hátra az afgán kormányerőknél, amelyek most már mind tálib kézen vannak. Az elmúlt húsz évben az afgán kormányerők 150-200 ezer darab kézifegyvert (M249-es, vagy M240-es géppuskákat és M9-es pisztolyokat) kaptak az amerikaiaktól.

Ezen kívül több ezer darab katonai jármű maradt Afganisztánban, teherautók, 4×4-es páncélosok, Ford pickupok, és van ott még 1400 darab Humwee is. Ezenkívül – mint utólag kiderült, teljesen feleslegesen – az afgán légierőt UH-1-es és UH-60-as illetve MD500-as helikopterekkel szerelték fel, kaptak két tucat A-29-es Super Tucanót is, és négy C-130-as Hercules közepes katonai szállítógépet.

Körkép.sk