Nem biztos, hogy túléli az afgán menekülthullámot az EU-török migrációs paktum

Nyitókép forrása: Főleg Afganisztánból érkező migránsok sora a törökországi Van városánál, amely az iráni határ mellett fekszik. Ez a város az afgán menekülthullám frontvonalában van. SITA/AP Photo/Emrah Gurel

Egyelőre senki sem tudja, hogy milyen lesz a gyakorlatban a tálib rezsim Afganisztánban. A „puha” ideológiai kormányzásról alkotott nyugati illúziók azonban kezdenek leomlani. Nemrég ugyan bejelentették, hogy nem fogják üldözni a nyugatiakat és az őket segítő afgán állampolgárokat, ám ezt a feladatot szinte azonnal át vette az Iszlám Állam. Közben hetente több tízezer afgán menekült lépi át az országhatárt, komoly fejfájást okozva a térség országainak, Törökországon keresztül pedig Európát is eléri az időzített bomba lökéshulláma.

A 2015-ös migránsválság első, látványos kudarcai után a nyugati országok a történtek ellenére igyekeztek fenntartani a befogadó politikát. Ennek sikeréért bármilyen érvet bevetettek, az emberi szolidaritástól a gazdasági érdekig, ám az akkor érkezett embertömeg nem csak a bűnözést és a népcsoportok közti gyűlöletet tüzelte fel, hanem új lendületet adott az iszlamista terrorizmusnak is. A helyzet nyilván azóta javult, ám a terrorizmus elleni háború korántsem ért véget.

Végül Németország tető alá hozta Törökországgal az uniós-török migrációs paktumot, amely leegyszerűsítve arról szólt, hogy a törökök nem engednek tovább több menekültet, és az átengedetteknek egy részét visszafogadják, cserébe az EU súlyos eurómilliárdokat fizet Ankarának a migránsok/menekültek ellátásáért. A paktumnak köszönhetően (is) a Nyugat-Balkánra nehezedő migrációs nyomás enyhült. Úgy néz ki azonban, hogy a megállapodást az afgán válság igencsak próbára fogja tenni, és könnyen meglehet, hogy az EU már nem vásárolja ki magát az újabb emberáradatból.

   

Törökországban jelenleg négymillió szír menekült él. Az afgán politikai helyzet miatt elkezdett több ezer ember beáramolni az országba Irán felől. Ankara emiatt kerítés építésébe fogott, ám az ottani viszonyok között ez csak félmegoldást jelent. A fő probléma, hogy Törökországban is csökkent az életszínvonal az elmúlt években – leérteklődött a líra, munkahelyek szűntek meg, az állam költséges hadmozdulatokba kezdett Észak-Szíriában.

Csak idő kérdése volt, mikor fajul tettlegességig a törökök és a szírek viszonya. Nemrég tömegdemonstrációk alakultak ki, miután a törökök és szírek egy kisebb összecsapásában életét vesztette egy fiatal lány. Nem sokkal később török fiatalok egy csoportja kisebb progromot hajtott végre a szírek lakta városrészeben, Ankarában. A feszültség tapintható, és már az is olaj a tűzre, hogy az afgán menekültáradat lehetősége egyáltalán felmerült lehetőségként. Jelenleg a török határokon belül 120 ezer afgán él.

Túl nagy a politikai tét

A lényeg az, hogy Törökországban egyre fontosabb politikai téma a migráció és a migránsok „megtűrése”, márpedig 2023-ban országos választásokat tartanak, és a kormányzó AKP-nak nem áll túl jól a szénája. A Stratfor összefoglalója szerint a török kormány a huszonkettes csapdájában találja magát. Ha az afgán emberáradat eléri Törökországot, és Ankara elutasítja a segítségnyújtást, akkor az iszlamista és vallásos török vezetők fordulnak a kormány ellen, muszlim társaikra gondolva. De ha befogadják az embertömeget, akkor a korlátozott számú munkahelyekért versenyző őslakosok és menekültek esnek egymásnak – szinte borítékolhatóan. Egy szír menekült a török átlagbér töredékéért hajlandó dolgozni.

A dilemma azért is súlyos, mert egyszerűen nem lehet tudni, az Afganisztánból érkező „menekültek” valaha visszatérhetnek-e hazájukba, vagy ha a törökök befogadják őket, ez a gesztus vélhetően egy életre szóló döntés lesz. Ez pedig újabb negatív nyomást jelent a bérekre, a munkaerőpiacra.

Az AKP-tól és közvetlen szövetségesétől, az ultranacionalista Nacionalista Mozgalomtól már így is szavazók tömegeit csábították el olyan pártok, mint lyi Párt, az iszlamista Felicity Párt.

A koronavírus csak súlyosbítja a helyzetet

Mindennek tetejében az embertömeg súlyosbítja a koronavírusjárványt is. Bárhol is torlódik fel a migránshullám, az az ország súlyos járványhelyzettel nézhet szembe, legyen az Irán vagy Törökország. Törökország tehát mindenképp súlyos humanitárius válság közepén találhatja magát, akár befogadja a menekülteket, akár elutasítja őket. Iránban jelenleg 3,6 millió, zömében afgán menekült tartózkodik, az ország pedig rendkívül súlyos koronavírushullámmal néz szembe, az amerikai szankciók miatt pedig nem nagyon számíthat nemzetközi segítségre.

Törökország igényeit tehát nem feltétlenül elégítik ki az európai eurómilliárdok, már ami a migránsáradat feltartóztatását illeti. Illetve egyre nő a realitása annak az elképzelésnek, hogy Ankara Szíria északi részére akarja telepíteni a 4 millió szír menekült legalább egy részét, alaposan felbolygatva a darázsfészket.

Körkép.sk