Nyitókép forrása: SITA/Ian Langsdon, Pool Photo via AP
Emmanuel macron ellentámadásba lendült a woke-forradalommal szemben. Létrehozott egy új agytrösztöt, amelynek feladata hivatalosan a „köztársáság megerősítése” lesz, ám az ahogy a jelenlegi francia kormány tagjai beszélnek róla, árnyaltabb képet fest a think-tank céljairól.
„A köztársasága a wokeizmus ellentéte. (…) Az Egyesült Államokban már felléptek a wokeizmus ellen, ez az ellenállás segítette hatalomra Donald Trumpot”
fogalmazott a Le Monde-nak adott interjújában Jean-Michel Blanquer francia oktatási miniszter, aki szerint a wokeizmus egy olyan ideológia, amely az ember domináns identitásjellemzője a rassz. Gyakorlatilag a rasszizmus kifordított másáról van szó. A francia tapasztalatok szerint ugyanis az ultrabaloldali ideológusok rasszizmussal vádolják Párizst, és a véleményszabadság korlátozására szólítanak fel.
Franciaországban a woke-forradalom körüli vita nagyjából egy évvel ezelőtt jött igazán lendületbe köszönhetően baloldali és iszlamista ideológusoknak. Főleg ez utóbbi jelent komoly dilemmát Macron és kormánya számára. Franciaország az elmúlt években nagyon súlyos terrortámadásokat szenvedett el, területéne több mint kétszázan vesztették életüket iszlamista indíttatású merényletekben.
Többfrontos ideológiai háború a radikális iszlám ellen
A közhangulatot nem csak a fájdalmas gazdasági döntések borzolják, hanem az is, hogy az ideológiai mainstream támadhatatlannak kiáltotta ki, és folyamatosan védelmébe veszi az szélsőséges iszlamizmust. Ha a fehér ember követ el merényletet, akkor fehér rasszizmusról cikkeznek, ha iszlamista indíttatású a terrortámadás, akkor egyszeren kihagyják a hírből a közel-keleti származásról szóló adatot.
Ha egy politikus a lerombolt templomok miatt panaszkodik, akkor a mainstream sajtó a szekuláris állami berendezkedés elleni támadásról beszél, de ha az állam nagyobb rálátást akar kapni a mecsetek finanszírozására, akkor vallási alapú diszkriminációra panaszkodik.
Az indulatok különösen Samuel Paty néhai történelemtanár brutális meggyilkolása óta szabadultak el az indulatok. Paty az oktatási óra alatt egy társadalompolitikai kérdést boncolgatása céljából egy Mohamed karikatúrát mutatott az osztálynak, mintegy vitaindítónak szánva azt a szólásszabadság kapcsán – amiért egy csecsen radikális iszlamista a nyílt utcán fejezte le.
Macron azóta kemény harcot vív az iszlamizmussal és a mainstream sajtóval egyaránt, ez utóbbival leginkább azért, mert a végletekig igyekeznek relativizálni a Paty elleni merényletet, az áldozatot állítva be provokátorként.
Macron, a haladás/progresszivizmus/ellenes (?)
A politikai balliberális sarokból érkező Macron az eset után egyre inkább középre-jobbra orientálódott. A nyáron a francia nemzetgyűlés elfogadott egy törvényjavaslatot a köztársaság megerősítéséről, amely többek között nagyobb rálátást ad az államnak a mecsetek pénzügyeire (amelyek nem egy alkalommal a terrorizmus anyagi támogatói közé tartoznak), és lehetővé teszi azon mecsetek bezárását, amelyek erőszakos tettek elkövetésére buzdítanak.
A tengerentúli balliberális mainstream sajtó és a közel-keleti iszlamista szervezetek erre rasszizmussal vádolták Franciaországot. Szerintük a Mohamed-karikatúra gyűlöletbeszédnek minősül – e logika alapján tehát a terrorizmus áldozatai maguk tehetnek arról, hogy meggyilkolták őket, Franciaországnak pedig a radikális iszlám elleni harc helyett be kellene tiltania az ilyen karikatúrákat. Ennyit a nyugati szólásszabadságról.
A Postoj.sk beszámolója szerint a svájci Neue Zürcher Zeitung az amerikai média egy része „előrehaladottan tagadják a valóságot”, Macront pedig reakciós (maradi, haladásellenes) politikusnak állítják be, pedig a francia elnök lényegében a teljes középre eső politikai spektrumot igyekszik lefedni a konzervatív jobboldaltól a liberálisokon át a mérsékelt baloldalig. Tegyük hozzá a svájci lap meglátásához, hogy két évvel ezelőtt Macron ezen arculatát csak nyomokban lehetett látni.
CNN-től a Wall Street Journalig
A 2020-as amerikai elnökválasztás előtt Donald Trump republikánus elnök mindenáron történő leváltása mellett állást foglaló CNN ugyanakkor felszólította az amerikai muszlimokat, hogy bojkottálják a francia termékeket, mindaddig, amíg „Párizs iszlamofóbiát” ont magából. A The New York Times pedig rendszeresen kifejelti elemzéseiből, hogy Macron számos alkalommal hívta fel a francia lakosság figyelmét, hogy a muszlim közösségek tagjait nem lehet egy kalap alá venni a radikális iszlám dzsihadistáival.
A tengerentúlról azonban nem csak kritikát kap a francia elnök. A jobboldali Wall Street Journal amiatt méltatta, hogy „‘ a klasszikus nyugati értékeket, a szólásszabadságot, a toleranciát” védelmezi.
A teljes képhez természetesen hozzátartozik, hogy jövőre Franciaországban elnökválasztások lesznek, Macron pedig szeretne újabb öt évet az elnöki székben tölteni. E tekintetben a legfontosabb tényállás, hogy Macron minden releváns, valódi veszélyt jelentő kihívója tőle jobbra áll. Az iszlamizmus elleni harc így részben vagy egészében pusztán a politikai termék pozicionálása.
A Wall Street Journal pedig azt is megjegyezte, hogy az amerikai liberális progresszívizmus nem az USA-ból származik, hanem épp Franciaországból eredeztethető…
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
