A New York Times szerint az amerikai hadsereg sok civil halottal járó légicsapásokat tussolt el

Nyitókép forrása: illusztráció/SITA/AP Photo/Vadim Ghirda

Az Iszlám Állam elleni szíriai csata utolsó napjaiban, mikor a dzsihadisták megmaradt erőit Bagúz városa melletti földterületen sarokba szorították, nők és gyermekek nagy csoportja gyűlt össze a folyó partján. Őket egy katonai célpontok után kutató amerikai drón szúrta ki. Nem sokkal később egy F-15E típusú vadászbombázó 230 kilogrammos bombát dobott a tömegre. A füst eloszlása után négy túlélő botorkált elő, mire két másik, közel egytonnás bombát dobtak a területre minden túlélőt kiiktatva. Ezekkel a jelenetekkel kezdi cikkét a The New York Times, amely az amerikai hadsereg által eltussolt, civil életeket követelő bombatámadásokról számol be.

Az esetre a lap szerint 2019. március 18-án került sor. A katari Al Ideid légitámaszpont műveleti központjában jelen lévő amerikai tiszt szerint pedig az esetről készített drónfelvételeket döbbenten nézték, majd valaki feltette a kérdést a védett chatrendszerben, hogy ki dobta le a bombákat. Egy másik azt válaszolta, hogy ötven nőt és gyermeket kaptak el. A halottak száma végül 70-re emelkedett.

A bagúzi légicsapás egyike volt a legtöbb civil áldozatot követelő légicsapásoknak az Iszlám Állam elleni harcok idején, de az amerikai hadsereg sosem ismerte el hivatalosan a történteket. A The New York Times a fenti információk alapján azt a következtetést vonta le, hogy a katonai döntéshozók számára az első pillanattól nyilvánvaló volt a potenciális halálos áldozatok száma. Egy jogász szerint az eset kimerítheti a háborús bűncselekmény kereteit, de az ügy minden bizonnyal részletesebb vizsálatot követelne.

   

A lap szerint a katonaság mindent megtett annak érdekében, hogy a légicsapás súlyát csökkentse: alábecsültette az áldozatok számát, késleltették, kozmetikázták a jelentéseket. A védelmi minisztérium indított egy független vizsgálatot is, de az idejekorán elakadt. A katonai vezetés tehát el akarta temetni az ügyet.

Cinikus játék a számokkal

A csapásért egy különleges műveleti egység, a Task Force 9 volt felelős. Ennek az egységnek nagyon nagy mozgásteret biztosítottak, esetenként még sajátjait sem értesítette terveiről, például a bagúzi csapásról az amerikai légierő katari parancsnokságának fogalma sem volt. A parancsnokság műveleti központjában ülő döbbent tisztek a felvételek láttán hívták az ilyen ügyek megítélésében illetékes jogászt, aki azonnal felszólította őket az audiovizuális adatok kimentésére, majd jelentette feljebbvalóinak az esetet, hozzátéve, hogy vizsgálatra lehet szükség.

Független vizsgálatra azonban azóta sem került sor.

Az érintett parancsnokság a sajtó megkeresésére már nem tagadta történteket, elismerte, hogy 80 ember halt meg a támadásban, a bombák 16 dzsihadistát, és négy civilt öltek meg, 60 személyről pedig „nem világos, hogy civilek voltak-e”, tekintve, hogy az Iszlám Állam kötelékében számos nő és gyermek is harcolt.

Épp a 60, nem tisztázott hátterű civilre hivatkozva kerülték el a bűnügyi nyomozást és a fegyelmi eljárást, mivel a négy elismert civil áldozat „kevésnek” minősült, így a robbantást jogszerűnek lehetetett beállítani. A parancsnokság azt is leszögezte, hogy a velük szövetséges Szíriai Demokratikus Erők (SDF) és a kurd-arab milícia a csapás előtt arról biztosította a légierőt, hogy a térségben nincsenek civilek.

Körkép.sk