Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Vladimir Tretyakov

 

A hatóságok keményen lecsaptak Kazahsztánban, nem csak a fosztogatókra, a tüntetőkre is tüzet nyitnak, akik között fegyveresek is akadnak. Közben a biztonsági erők néhány tagja is a demonstrálók oldalára állt, miközben a politikai vezetés „likvidálással” és életfogytiglani börtönnel fenyegeti a tiltakozókat. Moszkvában és Minszkben pedig amiatt fő a feje döntéshozóknak, hogy hasonló vihar náluk is kialakulhat.

 

Kazahsztánban négy nappal ezelőtt kezdődtek tömegtüntetést az infláció és az üzemanyagárak kétszeresére emelése miatt, amelyek végül országos szintű zavargásokká szélesedtek, és a jóléti követeléseken kívül a tömeg egyértelmű politikai elvárásokat fogalmazott meg: Nurszultán Nazarbajev volt elnök, aki 2019-től névleg átadta a hatalmat, távozzon a közéletből.

 

A tüntetések az elmúlt két napban igen véres fordulatot vettek. Alma-Ata városában csütörtök este ismét összecsaptak a rendőrök és a tüntetők, és egyes jelentések szerint a kormányerők a hivatali épületeket ostromlókra tüzet nyitott. A főtéren összegyűlt tömeg zömében teljesen fegyvertelen fiatal volt. A katonaság nem csak a fosztogatókat támadja éles lőszerrel, hanem a demonstrálókat is.

 

 hirdetes_810x300  

A kazah kormány „terrorista ellenes” akcióként kezeli a demonstrációk elfojtását. Az internetet már korábban lekapcsolták, az áramellátás akadozik. A kazah ügyészség lázítás, nyugtalanság szervezése és terroristacselekmények elkövetése ügyeiben indított nyomozásokat. A hatóságok nyolctól életfogytiglanig tartó szabadságvesztéssel fenyegették meg a tüntetőket. Akik pedig nem teszik le a fegyvert, azokat „likvidálják”.

 

A közösségi hálókon olyan videók jelentek, amelyek arról tanúskodnak, hogy rendőrök szolidaritási tüntetéseket tartanak, és fegyverrel látják el a demonstrálókat. Egyelőre azonban nincs jele, hogy a biztonsági erők rendszerszinten fellázadtak volna a politikai vezetés ellen.

 

A hatóságok legalább kétezer embert már letartóztattak, és több tucat civil áldozata és több száz sérültje van a tömegre leadott lövéseknek. A hatóságok oldalán 18 halottról és 700 sebesültről beszélnek.

 

A NATO-hoz hasonló, keleti szövetségi rendszerként működő KBSZSZ katonái (orosz, tádzsik, fehérorosz, stb.) Sztanyiszlav Zasz a szövetség főtitkára szerint tüzet nyithatnak a „felfegyverzett bandákra”.

 

Aggódnak Moszkvában és Minszkben

 

A kazah történések nem kis fejtörést okoznak Moszkvának és Minszknek. A Stratfor amerikai egytröszt felhívta a figyelmet, hogy a kazah tüntetések nagysága, taktikája és követelései mind példátlanok az országban, tekintve, hogy diktatúráról van szó, a demonstrációk rendkívül ritkák.

 

Utoljára Zsanaozen 160 ezer fős városában bontakoztak ki hónapokig tartó zavargások és összecsapások. Az ottani állami KazMunauGaz vállalat, hogy megtörje a munkások kibontakozó sztrájkját, kirúgott ezer alkalmazottat, ami miatt tüntetések kezdődtek a város főterén. A helyzet azután eszkalálódott, hogy a sztrájk egy vezetőjét és lányát egy ismeretlen támadók meggyilkolták.

 

A tiltakozáshullám az önálló Kazahsztán létrejöttének 20. évfordulóján érte el a csúcsát. A hatóságok – akárcsak most – gyorsan és keményen vágtak oda, elzárták a várost és vidékét az ország többi részéről. A helyzet ellenére a városvezetés megszervezte a huszadik évfordulós ünnepségeket, amelyeken aztán elszabadult a pokol, és a katonák legalább 16 tüntetőt lőttek agyon. Ez volt a zhanaozeni mészárlás.

 

A fő dilemma jelenleg – az emebráldozatok nagyságán kívül – , az az, hogy a fejlemények fényében a kazah hatalomátmentési kísérlet, amely 2019-ben kezdődött Nazarbajev lemondásával, sikertelen volt. Ez pedig aggasztó példát jelent a szintén utódlási kérdéseken rágódó Oroszországnak és Fehéroroszországnak.

 

Jelenleg az sem kizárt, hogy a helyzet orvosolása céljából Nazarbajev kénytelen lesz elhagyni Kazahsztán, természetesen külföldi orvosi kezelésnek beállítva a dolgot. Ez az információ azonban Oroszországból indul útjára, és éppúgy lehet valós, ahogy a tömeg lenyugtatását célzó porhintés is.

 

„Mivel a Kazajsztán által használt átmenti modell mára hiteltelenné vált, Vlagyimir Putyin orosz elnök és fehérorosz kollégája, Alekszandr Lukasenka komolyan át fogja értékelni saját hatalomátadásai terveit”

 

írja a Stratfor.

 

Rosszul sült el a sikeresnek látszó átmenet

 

Kazahastánban 2019-ben Nazarbajev lemondott az elnöki posztról, helyét pedig Kasszim-Zsomar Tokajev vette át. Ugyanakkor Nazarbajev és családtagjai az alku részeként megtarthatták befolyásuk egy igen nagy részét. A volt elnök a biztonsági tanács vezetője volt egész két nappal ezelőttig, egyik közeli rokona ült a hírszerzés csúcsvezetésében, veje pedig a kulcsfontosságú olaj- és földgázlelőhelyek kitermelésében rendelkezik érdekeltségekkel.

 

Az új elnök Tokajev legfőbb ismertetőjegye az volt, hogy nem volt Nazarbajev vérrokona. Azért esett rá a választás az utódlásnál, hogy a népnek megmutassák, nem Nazarbajev vérségi kapcsolatai lesznek a mérvadók a politikában. És egy ideig, csaknem három évig ez viszonylag stabil kormányzást eredményezett.

 

A fehéroroszok problémája ott kezdődik, hogy miután 2020 augusztusában az elcsalt elnökválasztás miatt Alekszandr Lukasenka hatalma megroppant, a belorusz elnök épp a kazah átmenet alapján készített utódlási forgatókönyvet, amelyet alkotmánymódosításként emlegetnek hivatalosan, és amelyről februárban tartanának népszavazást – ha a történtek fényében nem vonják inkább vissza azt. Ez azzal számol, hogy névleges címeket kapva a napi politikából visszavonul, de befolyásának egy jelentős része megmarad, mint a fehérorosz Népgyűlés vezetője.

 

Moszkvában is volt már szó utódlásról, és szintén a kazah mintából indultak ki, ám ott inkább az a valószínűbb, hogy Putyin még egy ciklust megkockáztat 2024-ben. Ráadásul az oroszoknak most már amiatt is főhet a fejük, hogy két, egymástól távol eső szomszédos ország biztonsági kockázatait kell kezelniük: Ukrajnáét és most már Kazahsztánét.

 

Ahhoz ugyanis, hogy Kazahsztán orosz többségű területeit biztosítsa, haderőt kell elvonnia az ukrán határ közeléből – az ott felvonult haderő nagy része épp a kazah határ mellett állomásozott eredetileg.

 

Körkép.sk

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.