Valószínűleg Moszkva már tudja, mivel vág vissza a nyugati szankciókra? Pénz helyett a pusztítás és a káosz lesz a cél

Nyitókép forrása: Photo by Philipp Katzenberger on Unsplash  

Bár a feszültség ellenére továbbra is kevésbé valószínű, hogy Oroszország inváziót indít Ukrajna ellen, a lehetőséggel immár számolni kell. A nagy kérdés az, hogy amikor Moszkvában mérlegre teszik a konfliktus várható hozadékát és negatív következményeit, merre billen a mérleg nyelve. A Stratfor friss elemzése szerint Oroszország egy háború esetén minimum brutális nemzetközi szankciókkal számolhat, ám erre is lehet megfelelő válasza a Kremlnek: átfogó és széleskörű kibertámadások sorozata.

Az Egyesült Államok és az EU szankciók keretében valószínűleg súlyos korlátozásokat róna ki az oroszok dollárban realizált bevételeire, ami annyit tesz, hogy Moszkva nem fér majd hozzá legfontosabb forrásaihoz. A Nyugat korlátozhatja az Oroszországba irányuló technológiaexportot is, például az egyébként is hiánycikknek számító félvezetőket, és korlátozhatják működőtőke áramlását, embargó vethetnek ki az orosz energiaszektorra is. Mindezt persze akkor valósítanák meg, ha tényleg támadás indulna Ukrajna ellen.

Aligha kétséges, hogy a Kreml ezeket a szankciókat gazdasági hadviselésként értelmezné, ami megtorlást von maga után. Azt azért érdemes kiemelni, hogy az oroszok kizárása a SWIFT-rendszerből és a gázszállítások letiltása igen szélsőséges eszközök lennének, amelyek rövid időn belül visszaütnének Európára. De amíg ez bekövetkezik, hetek, akár hónapok is eltelheznek. Erre az időszakra is van alternatívája az oroszoknak.

   

Már gyűlnek a viharfelhők

A Grúzia és Ukrajna elleni korábbi kibertámadások jól mutatják, hogy az oroszok kezében nagyon hatékony fegyverré vált az adattörléses és adatkódolásos zsarolóvírusokat alkalmazó hadviselés. Ezekkel nem egyszer sikeresen támadtak meg amerikai kormányzati szervezeteket.

A Stratfor szerint a 2017-es NotPetya-kibertámadáshoz hasonló, kiterjedt művelet Nyugat-Európa és Amerika ellen reális forgatókönyv, mert a Kreml „arányos” válasznak tekintheti őket a szankciók ellenében.

A Microsoft Threat Intelligence Center (MSTIC) közlése szerint kisebb méretű ransomware típusú kártevők és támadások már megjelentek január közepe óta az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kiberterében is – nem beszélve Ukrajnáról, amely folyamatos nyomás alatt van.

Pénz helyett a pusztítás és a káosz lesz a cél

Ha beigazolódik a Stratfor sejtése, akkor szankciók esetén többé már nem pénz kicsikarása lesz a célja ezeknek a zsarolóvírusoknak, hanem a pusztítás maga, hogy gazdasági és közigazgatási zavarokat keltsen az ellenfélnek tartott országokban, és megtörje akaratukat a nyugati szankciók fenntartását illetően.

Természetesen, nem állami szintű kibertámadásokra kell gondolni, a piszkos munkát a Kreml hírszerző-ügynökségeivel szoros kapcsolatban álló bűnszervezetek végzik el. Ezek viszonylag távol állnak a kormányzat totális befolyásától. Nem úgy, mint például Észak-Koreában, ahol a kibertámadásokért felelős szervezetek közvetlenül kötődnek az ottani kormányhoz.

A terv egyetlen, de annál nagyobb problémát jelentő gyengesége, hogy az orosz kibertámadások sorozata nem kompenzálja Oroszország szankciók miatt kiesett bevételeit, csupán nyomást fejt ki, hogy idővel a szankciókat visszavonassa.

Kétélű fegyver

Ezen túlmenően azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az oroszoknak megvan a szükséges képessége ahhoz, hogy az amerikaiak kritikus infrastruktúrájára mérjenek érzékeny csapást: például elektromos hálózatok, pénzügyi tranzakciós rendszerek, táközlési hálózatok, egészégügyi ellátórendszer ellen.

És ezen a ponton minden az elszántság kérdése. Az érzékeny pontokra mért kibertámadások eszkalálhatják a konfliktust, új szereplőket vonhatnak be Oroszország ellen, Moszkva ellen fordíthatja azokat a országokat, amelyek esetleg nem támogatják a háború folytatását. Ezek a támadások több napra leállíthatják egyes amerikai régiókban az energiaellátást, fizikailag pusztíthatnak el vagy tehetnek működésképtelenné egy-egy német erőművet. Ezek mind magukban hordozzák a nagyszámú civil áldozat lehetőségét. Az ilyen kibertámadások háborús cselekménynek tekintendők, ezért igencsak kétélű fegyverré válnak, ha a felhasználójuk túlzásba esik.

A fenti gondolatmenet a kibertámadások lehetőségén túl másra is figyelmeztet: egy Ukrajna elleni orosz invázió események olyan láncolatát indíthatja el, amelyek miatt a Nyugat és Oroszország beláthatatlan mértékű kiber-, gazdasági és katonai csapást mérhet egymásra.

Körkép.sk