Biden-Scholz találkozó: Ha háború lesz, lőttek az Északi Áramlat 2-nek. Biden szerint

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Alex Brandon

Miközben Macron és Putyin Moszkában tárgyaltak, egy másik rendkívül fontos találkozóra is sor került: Olaf Scholz Németország új kancellárja Joe Biden amerikai elnökkel tárgyalt az orosz-ukrán konfliktus kapcsán.

Németország helye a konfliktusban enyhén szólva is kérdéses. A német gazdaság már régóta igyekszik közeledni az orosz nyersanyagforrásokhoz, nem beszélve az orosz gáztól való egy nagyobb függéstől és a politikai kapcsolatokról (volt állami tisztviselők és vezető politikusok politikai karrierjük végeztével gyakran kapnak helyet orosz nagyvállalatok csúcsmenedzsmentjében…).

Németország eléggé vonakodva vesz részt a mostani konfliktusban, mintha nem akarna Ukrajna mellé állni, nehogy felbőszítse az oroszokat. Először nem akartak fegyvert szállítani Ukrajnának, amit „történelmi tapasztalatokon alapuló pacifizmusokkal” magyaráztak. De megtiltották más országoknak is, hogy német gyártmányú fegyvereket szállítsanak Ukrajnának az oroszok ellenében. Aztán ott volt a fegyvert szállító brit katonai repülőgép esete, amely kikerülte a német légteret – és ezzel számos politikai kérdést vetetett fel a német szerepvállalást illetően.

   

Nem csoda, hogy Olaf Scholz és Joe Biden találkozóját igen nagy figyelem kísérte. Míg Macron moszkvai útja legfeljebb a párbeszéd fenntartására elég, a német-amerikai találkozó már konkrétabb előrelépést ígért – ha másban nem is, a német szándékokat hangsúlyosabban körülírhatja.

Németország nélkül ugyanis nincs Oroszország-ellenes szankciós csomag egy háború esetén. Legalábbis nem lehet bevezetni anélkül, hogy az ne veszélyeztetné a NATO egységét.

Ha háború lesz, lőttek az Északi Áramlat 2-nek

Az amerikai elnök és a német kancellár találkozóján ismét elhangzott, hogy Ukrajna megtámadása esetén az Oroszországból Németországba gázt szállító Északi Áramlat 2 gázvezetéket (amely a németek orosz gáztól való függését 40 százalékról 60 százalékra növeli) végérvényesen leállítják. Ez a fenyegetés azonban nem Scholz szájából hangzott el, hanem Bidenéből.

„Ha Oroszország megtámadja [Ukrajnát], ami azt jelenti, hogy tankok és csapatk kelnek át ismét Ukrajna határán, akkor többé nem lesz Északi Áramlat 2. Véget vetünk ennek”

fogalmazott az amerikai elnök.

„Mindannyian együtt készen állunk és az egész NATO felkészült”

mondta Biden.

Ezzel szemben Scholz a szankciós elrettentés fenntartása mellett érvelt. A hangsúly az elrettentésen van, nem a szankciók bevezetésén. Scholz arra utalt, hogy rá kell bírni Oroszországot a konfliktus feloldására. Ám arról, hogy mi történik majd, ha ez nem sikerül, érdemben nem tett kijelentést.

„Oroszországnak meg kell értenie, hogy sokkal több történhet, mint amivel ő maga számol”

mondta. Scholz a találkozó előtt a német médiának nyilatkozva arról beszélt, hogy

„ha Ukrajnát megtámadják, annak nagy ára lesz. Mi pedig nagyon gndosan készülünk erre, és már tárgyalunk egy ideje a részletekről”

Gázpótlási tervek

Némi elmozdulás a németek viselkedésében történt. Christine Lambrecht védelmi miniszter kijelentette, hogy Németország néhány napn belül 350 katonával bővíti a NATO litvániai, jelenleg 500 főből álló kontingenst.

„Ezzel megerősítjük hozzájárulásunkat a NATO szárnyához, és világos jelzés küldünk szövetségeseinknek az egységünkről”.

mondta

Biden és Scholz megvitatták azokat a terveket is, amelyek Európa gázellátását hivatottak biztosítani arra az esetre, ha az oroszok elzárnák az EU-ba menő gázcsapokat. A potenciális pótlás jelentős részét az Egyesült Államok és más országok képesek kifedni – ám az vitatható, hogy a teljes orosz mennyiséget képesek lennének pótolni cseppfolyósított földgázzal.

körkép.sk, apnews.com