Átment az első alkotmánybírósági szűrőn a német egészségügyi dolgozók oltási kötelezettsége

Nyitókép forrása: Debrecen, 2022. február 11. Német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyaggal, Comirnaty-vakcinával töltött fecskendők a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bethlen utcai Járóbeteg Szakellátási Központjában 2022. február 11-én. MTI/Czeglédi Zsolt

Elutasította a német szövetségi alkotmánybíróság pénteken az egészségügyben és az ápolás-gondozásban dolgozókat a Covid-19 elleni védőoltás beadatására kötelező törvény felfüggesztését szorgalmazó sürgősségi kérelmeket.

A döntés azt jelenti, hogy egyelőre ugyan lehet alkalmazni a jogszabályt, de az alkotmánybíróság az úgynevezett főeljárásban majd még megvizsgálja, hogy megfelel-e az alaptörvénynek.

A szövetségi törvényhozásban (Bundestag, Bundesrat) decemberben elfogadott törvény szerint az egészségügyi intézményekben (kórházakban, klinikákon, rendelőkben) és az ápolási, gondozási intézményekben (idősotthonokban, bentlakásos gondozási központokban) dolgozóknak legkésőbb március 15-ig meg kell szerezniük a teljes oltást a Covid-19 ellen.

   

Február elejéig több mint háromszázan nyújtottak be panaszt a törvény ellen az alkotmánybíróságon, és sokan az alkalmazás azonnali felfüggesztését is kérték. A testület egy ilyen kérelemről határozott, de döntése mindre érvényes.

Indoklása szerint a Covid-19 elleni védőoltás igen csekély valószínűséggel jár súlyos mellékhatásokkal, a fokozottan veszélyeztetett emberek egészségét viszont nagyban fenyegeti, ha megfertőződnek a betegséget okozó vírussal (SARS-CoV-2), vagyis a kötelező védőoltásból fakadó esetleges hátrányok kevésbé súlyosak, mint a kockázati csoportokba tartozó embereket a jogszabály felfüggesztése esetén fenyegető hátrányok.

Németországban az egészségügyi és az ápolási-gondozási dolgozók oltási kötelezettségétől függetlenül mérlegelik a felnőttek általános oltási kötelezettségének bevezetését. A szövetségi parlamentben (Bundestag) januárban tartották az első vitát. Ezen nem konkrét javaslatokról tárgyaltak, hanem a megközelítésmódokat, véleményáramlatokat tárták fel.

A szövetségi kormány távol tartja magát a vitától, nem is terjeszt elő javaslatot, álláspontja szerint a képviselőknek önállóan, a frakciófegyelem elvének felfüggesztésével kell dönteniük az ügyről. Ez összefügg azzal is, hogy nincs egység a koalícióban, és a koalíciót alkotó pártokban sem. Az oltási kötelezettséget leginkább a legkisebb kormánypártban, a liberális Szabad Demokrata Pártban (FDP) ellenzik.

Az ügy minden pártot megosztja, kivéve az ellenzék vezető erejétől, a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló, ugyancsak ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) pártot, amelynek képviselői egységesen elutasítják az oltási kötelezettséget.

A parlamenti vita és az előzetes állásfoglalások alapján három megoldás tűnik lehetségesnek. A minden felnőttre vonatkozó oltási kötelezettség, az 50 éven felüliekre vonatkozó oltási kötelezettség, és az önkéntesség megtartása.

A kormány adatai szerint péntekig a lakosság 74,7 százaléka – 62,1 millió ember – szerezte meg a teljes védőoltást a Covid-19 ellen. A teljes oltás utáni emlékeztető oltást a lakosság 55,2 százaléka – 45,9 millió ember – kapta meg. Az oltatlanok 19,9 millióan vannak, a lakosság 23,9 százalékát teszik ki. Közülük 4 millióan – a lakosság 4,8 százaléka – ötévesnél kisebb gyerekek, akinek egyelőre nincs oltóanyag.

MTI