Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Pavlo Palamarchuk
Oroszország a háború óta először fenyegette meg úgy az orosz gázcsapok elzárásával a nyugatot, hogy azt komolyan kell venni. Moszkva konkrétan kilátásba helyezte, hogy ha a Nyugat blokkolja az orosz kőolajszállításokat, elzárja az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat 1-et. A fenyegetésnek meg is lett az eredménye.
Az amerikai elképzelés szerint tiltólistára kell tenni az orosz kőolajat, és Washington hivatalos álláspontja szerint erről már egyeztetett is szövetségeseivel. Nem sokkal később Oroszország belengette, hogy elzárja az Északi Áramlat 1-et, ami közvetlen csapás lenne a német gazdaságra nézve.
Moszkva fenyegetésére Németország és Hollandia is Washington terve ellen foglalt állást, Olaf Scholz német kancellár pedig határozottan kijelentette, hogy Németország nem hajlandó lemondani az orosz energiahordozókról, mert jelenleg nincs alternatívájuk.
Az EU-ba érkező földgáz több mint 40, a kőolaj több mint 30 százaléka Oroszországból érkezik. Az ellátás megszakadása esetén nem azonnal pótolni a hiányt. Az alternatív források biztosításához évek kellenek – beszállító-kapacitásokra és az infrastruktúra kiépítésére van szükség.
Az oroszok jelezték, hogy ha blokkolnák az európai olajszállítmányokat, akkor akár 300 dolláros hordónként olajárra is számítani lehet, ráadásul – mivel a németek amerikai nyomásra leállították az Északi Áramlat 2 engedélyeztetései eljárását – ez a lépés biztosan megtorláshoz vezetne.
„Minden jogunk megvan ahhoz, hogy olajkorlátozás esetén embargót vezessünk be az Északi Áramlat 1 házvezetéken keresztüli gázszállításra”
közölte Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes. Oroszország a világ legnagyobb földgáz- és második legnagyobb kőolajexportőre.
Az amerikai próbálkozás hírére az irányadó Brent típusú kőolaj hordónkénti ára 139 dollárra emelkedett.
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
