Gázjátszmák: A Gazprom kivonul Németországból, az USA megfenyegette Indiát az orosz gáz miatt

Nyitókép forrása: SITA/Alexei Nikolsky, Sputnik, Kremlin Pool Photo via AP

Az orosz-ukrán háború kapcsán a menekültekről és a harcokról szóló híreket ma már a földgáz közüli nemzetközi viták hírei elnyomják. Az orosz Gazprom pénteken bejelentette, hogy kivonul Németországból. Ugyanezen a napon az USA egyértelmű üzenetet küldött Indiának, hogy gondok lesznek, ha orosz gázt vásárol.

A Gazprom orosz energetikai óriásvállalat pénteken közölte, hogy kivonul Németországból, és feladja ottani leányvállalatait a Németország területén működtetett földgáz-tartaléktárolókkal együtt.

Németország 40 százalékban függ az orosz gáztól, ami bár csak fele akkora arány, mint például Szlovákia vagy Magyarország esetében, ám ha az oroszok elzárnák a gázcsapot, az rekordgyorsasággal taszítaná csődbe a német gazdaságot – és vele az európait is.

   

A német Handelsblatt üzleti lap már csütörtökön közölte saját forrásaira hivatkozva, hogy a német hatóságok a Gazprom és a Rosznyeft német leányvállalatainak kisajátítását tervezi. Nem sokkal a hír előtt házkutatást tartottak a Gazprom két kapcsolt vállalkozásánál azzal az indokkal, hogy szándékosan idézték elő a tavaly őszi európai energiaválságot.

Ezek az események azon a napon játszódtak le, amikor Oroszország életbe léptette azt a rendeletet, amellyel rubelfizetést írt elő európai ügyfeleinek. A németek hivatalosan elutasítják a változtatást, bár a gyakorlatban továbbra is euróban fizethetnek. Az egyetlen fontos változás az, hogy az egész fizetési folyamat a Gazprombankon keresztül megy majd, vagyis ha Moszkva akarja, akkor kifizetettnek tekinti a gázt, ha akarja, nem tekinti annak, és elzárja a gázcsapot.

Moszkva azonban nem bízza a véletlenre a dolgot. Az elmúlt napokban egyeztetéseket folytatott ázsiai országokkal, köztük Kínával és Indiával is, hogy piacot találjon az orosz földgáznak. Ez Európa számára fenyegetést jelent, mert jelenleg képtelen helyettesíteni az orosz energiahordozókat, tehát az európai vezetőket némi hátrálásra kényszeríthetné Moszkva.

Nem csoda, hogy az amerikaiak mindezt nem nézik jó szemmel. Az USA jelenleg nem tud elég LNG-t szállítani Európába, hogy kiváltsa az orosz gázt, a túl gyors változás Európában emiatt számára sem ideális. Ahogy az sem, hogy Oroszország alternatív piacot találjon energiahordozói számára.

Daleep Singh, a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója figyelmeztette is Indiát, hogy „Súlyos következményei” lesznek, ha segíti Oroszországot a nemzetközi szankciók megkerülésében.

„Nem szeretnénk azt látni, hogy India gyorsan növeli oroszországi importját mindazon energiahordozókból vagy más termékekből, amelyek importját jelenleg tiltja az Egyesült Államok vagy más nemzetközi szankciós rendszer”

fogalmazott. Ez a kijelentés a legnagyobb jóindulat mellett sem tekinthető barátinak, ráadásul elég durván meg akarja szabni egy szuverén ország döntéseit.

Persze, az amerikaiaknak is megvan a maguk keresztje. Elsütötték Oroszország ellen a dollárfegyvert, ma pedig a regionális középhatalmak, mint Kína, Szaúd-Arábia vagy India úgy vélik, hogy jobb, ha szépen csendben, fokozatosan dolláron kívül más devizát is tartalékolnak, nehogy ugyanúgy sarokba szorítva találják magukat a jövőben, mint Oroszország. Ez pedig gyengíti a dollár pozícióját a világban. A dolog a gyakorlatban elég egyszerű. Illusztrációképp: Miért akarná több évtizedre szóló befektetéseit Kína dollárban tartani, ha ez gúzsba köti Tajvan kapcsán. Ahogy egyébként gúzsba kötheti Indiát is Pakisztán kapcsán.

Körkép.sk