Kornél, Soma
  • HUF: 400.10
  • USD: 1.04
  • 21 °C
  • 36 °C

Hirdetés (X)

Külügyek

Tényleg atomhatalommá válhatna Ukrajna, ahogy az oroszok állítják?

Az atomhatalmi státusz lehetősége elméletben adott. Az energiaverseny azonban sokkal fontosabb mozgatórugó a háborúban

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Efrem Lukatsky

 

Nem teljesen alaptalan az oroszok azon vádja, hogy Ukrajna atomhatalommá akar válni. Bár a szándék önmagában nagyon kevés, és adott esetben több globális szereplő is közbeavatkozna, Ukrajna elméletben rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek atomhatalommá tehetnék. Persze a lehetőség, a szándék és a kivitelezhetőség három külön dolog.

 

Érkezik Ukrajnába az orosz erősítés, a nagyjából negyven napra elegendő felszereléssel rendelkező egységeket visszavonták feltöltésre és átcsoportosításra. Bár Kijevet az oroszoknak nem sikerült körbezárni, sem a fronton nyugat felé eltolni, és Mariupol sincs teljesen orosz kézen, nem kétséges, hogy a harcok várhatóan ismét fellángolnak. Az USA illetékesei hétfőn azt jelezték előre, hogy a háború második szakasza hónapokig is húzódhat.

 

Oroszország jelenleg megfelelő pozícióban van az ukrán fronton, hogy ne csak az ukrán gázlelőhelyeket, a Fekete-tenger partvidékét hajtsa uralma alá, hanem Ukrajna nukleáris erőforrásai felett is átvegye az ellenőrzést.

 

Az oroszok egyébként az invázió indokai közé – ami egyébként egy igen hosszú és képlékeny lista – felvették korábban azt is, hogy Ukrajna atomhatalommá akart válni. Tény, hogy az ország néhány évtizeddel ezelőtt még atomhatalom volt, méghozzá nem is akármilyen.

 

Egykori atomhatalom

 

A Geopolitical Futures elemzése hívta fel rá a figyelmet, hogy Ukrajna a Szovjetunió szétbomlásának pillanatában nagyobb atomütőerővel rendelkezett, mint Nagy-Britannia. A világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenáljával rendelkezett, 2000 atomrobbanófejjel és 2500 taktikai robbanófejjel – mindet a szovjetektől örökölte.

 

Ukrajna az 1994-es budapesti memorandumban vállalta, hogy lemond atomfegyvereiről és tartósan semleges állam lesz, cserébe az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Oroszország biztonsági garanciákat ad számára.

 

Elméletileg Ukrajna rendelkezik azokkal az intézményekkel, amelyek lehetővé tennék számára, hogy visszanyerje 1994 előtt nukleáris státuszát. Hatalmas technológiai kutatási potnciált és fejlesztési tudást örökölt meg a Szovjetuniótól: rakétakilövő rendszereket, szilárd hajtóanyagú hajtóműveket, rakétaüzemanyagot és az ezekhez szükséges szoftvereket.

 

A harkovi nukleáris tudományokkal foglalkozó kutatás-fejlesztési központnak van egy kísérleti nukleáris létesítménye is. Erre hivatkozva próbálta indokolni a nemzetközi közvélemény előtt Moszkva, hogy Ukrajna dúsított uránt állít elő.

 

Ukrajnában vannak Európa legnagyobb atomerőművei. A háború előtt négy atomerőművet működtetett vagy felügyelt: a csernobilit, a zaporozzsjait, a chemlnyickijit és a Dél-ukrajnai Atomerőművet. Energiatermelésének 40-51 százalékát az atomenergia adta ki.

 

Jelentések szerint Ukrajna nukleáris üzemanyag-tartalékai a jövő év végéig kitartanak.

 

Nem az csapásmérő erő, inkább az energia van fókuszban

 

A fentiek értelmében nem annyira meglepő, hogy az ukránok a Krím 2014-es orosz annektálása után elkezdték lehetőségként kezelni a nukleáris fegyverkezést. Az ezzel kapcsolatos megbeszélesek sosem jutottak túl messzire, de nem Kijeven múlott a dolog.

 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián arról beszélt, hogy ha a Budapesti Memorandumban kezességet vállaló országai nem ülnek össze és nem adnak új garanciákat Ukrajnának, akkor Kijev ismét atomhatalommá válik.

 

Az uránhoz való hozzáférés elvileg nem okoz különösebb problémát az ukránoknak, tekintve, hogy országuk rendelkezik a legnagyobb tartalékokkal a világon. Ironikus módon épp a háború kirobbanása előtt néhány hónappal jelentette be nagy fennhangon Kijev, hogy önellátóvá vált urán tekintetében.

 

Ez a 2014-es események után már nem csak politikai, de gazdasági kényszerűség volt: a kelet-ukrajnai szakadár régiókban voltak Ukrajna legnagyobb szénbányái. Kijev tehát úgy döntött, hogy az atomenergiára épít, tavaly pedig beindítja a nukleáris fűtőelemek nélkülözhetetlen tartozékának, a cirkónium-oxidnak a hazai előállítását.

 

Ebből megint az következik, hogy ha Oroszország rátenné kezét az ukrán uránkészletekre és technológiára, akkor nem csak egy konkurens országtól válna meg a nukleáris piacon, de saját részesedését is nagyságrendekkel növelhetné.

 

Ukrajna öt erőműve közül az oroszok kettőt vontak ellenőrzés alá, Csernobilt elhagyták, úgyhogy jelenleg egyet, a zaporizzsjait ellenőrzik, és közelednek a Dél-ukrajnai Atomerőműhöz. Az oroszok nem hagyhatják, hogy az ukrán atomerőművek és erőforrásaik nyugati kézben landoljanak. De az atomkatasztrófától való félelemre rájátszva kellő alkupozíciónak is számítanának. És persze, meg is semmisítheti őket, ha vesztes pozícióban érzi magát.

 

A lényeg, hogy Oroszországnak rengeteg oka van elfoglalni Ukrajna nukleáris infrastruktúráját, és az atomhatalommá válással való kijevi kacérkodás csak az egyik ezek közül.

 

Nem valószínű, hogy a világ örülne egy atomhatalom Ukrajnának

 

Az elemzésen túl azt azért érdemes kiemelni, hogy Ukrajna szándékaitól függetlenül nem feltétlenül élhet a lehetőségeivel. És nem csak az oroszok miatt. Nehéz elképzelni, hogy növelné Európa biztonsági érzetét, ha Oroszország mellett egy újabb, bizonytalan politikai rendszerrel,  erősen militarizált, korrupcióval átitatott, háborúban radikalizálódott ország is atomütőerővel rendelkezik.

 

Mivel az atomütőerő bizonyos tekintetben nehezebbé teszi a rezsim megbuktatását, alighanem egyetlen nagyhatalom sem nagyon szeretné ezt a végkifejletet Ukrajnában. Egy puccs, forradalom kieszközlése bármelyik fél részéről iszonyatosan nagy kockázatokat rejtene magában (márpedig, aki ma szövetséges, holnap már ellenség is lehet). Példaként említhetnénk az észak-koreai rezsimet, amely nukleáris arzénáljával saját túlélését és sarokba szorítását igyekszik biztosítani, és ugyanezt szeretné elérni Irán is.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket