Külügyek

Háború Európában: Betalált az orosz üzenet, a német ipar a legrosszabbra készül

A svédek közben népszavazás nélkül csatlakoznának a NATO-hoz

Nyitókép forrása: AP Photo/Emilio Morenatti

 

Oroszország kemény figyelmeztetést küldött Európának. A svédek népszavazás nélkül csatlakoznának a NATO-hoz. Az orosz haderő tovább nyomult előre Kelet-Ukrajnában, közben pedig Guterres ENSZ-főtitkár kijevi látogatására időzítve érte bombatámadás Kijevet. Délelőtti összefoglalónk.

 

  • Az Egyesült Államok hírszerzése szerint az orosz haderő csütörtökön “lassú és egyenetlen” haladást ért el Kelet-Ukrajnában. A legvalószínűbb forgatókönyv jelenleg az, hogy az oroszok el akarják foglalni egész Donbasz-régiót, vagyis az eredeti ukrán Luhanszk és Donyeck megyét (a szakadár népköztársaságok ezeknek nagyjából csak 40 százalékát fedték le), valamint egészen a Dnyeszteren-túli területekig nyomulna, teljesen elzárva Ukrajna megmaradt részét a tengertől.
  • A svéd kormány szerint “rossz ötlet” a referendum kiírása a NATO-csatlakozásról, mert annak kérdései “bizalmas nemzetbiztonsági információt is érint”. A kérdésben egyébként átfedésben vannak az ellenzékkel, a konzervatív Mérsékelt Párt ugyanezt mondta, azzal, hogy “a szavazóknak nyilván nincsenek illúzióik Oroszországgal szemben”. A svéd NATO-tagság ellen érvelő másik ellenzéki párt, a Baloldali Párt szerint egy ilyen kérdésben a parlamenti jóváhagyásnál komolyabb demokratikus felhatalmazás kell. A helyzet nem egyszerű, mivel Svédországban szeptemberben lesznek parlamenti választások, és a geopolitikán kívül a referendum eredménye felboríthatja a belpolitikai erőviszonyokat is.
  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Antonio Guterres ENSZ-főtitkár találkozóját követően jelentések szerint két bombatámadás érte Kijevet, a robbanásokat állítólag a CNN balliberális amerikai hírcsatorna két helyszíni tudósítója is hallotta. Az ukrán hivatalos közlése szerint egy nem konkretizált épületet és egy lakóházat ért találat több kilométerre a városközponttól. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök főtanácsadója ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta:

“Rakétatámadás történt a főváros központja ellen az ENSZ-főtitkár hivatalos látogatása alatt. Tegnapelőtt António Guterres egy hosszú asztalnál ült a Kremlben, ma pedig egy kilométerrel tőle robbanások történtek”

 

 – mondta, majd ismét elmondta Ukrajna egy korábbi követelését, miszerint zárják ki Oroszországot az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai közül (Oroszország az ENSZ BT állandó tagja, vétójoga van, az ukrán követelés teljesülése a gyakorlatban az ENSZ létét kérdőjelezné meg).

 

  • Komoly gondolkodnivalót adott a német döntéshozóknak Oroszország azzal, hogy beváltotta korábbi ígéretét, hogy leállította a Lengyelországba és Bulgáriába menő gázszállításokat, mert a két ország nem akart “rubelben fizetni” a földgázért. Bár a döntésre több ország is inkább úgy döntött, hogy nyit egy rubelszámlát az orosz Gazprombanknál (köztük Szlovákia is) az Ukrajna nehézfegyverekkel történő támogatását latolgató Németországnak ez önmagában is jelzésérték.

 

Németország évi 100 milliárd köbméteres gázigényének harmadát szerzi be Oroszországtól. Ha nem jönne több orosz gáz, akkor a háztartások és a kritikus infrastruktúra még valamilyen szintű ellátásban részesülne, de az ipar katasztrofális helyzetbe kerülne.

 

A németek néhány héttel ezelőtt már elővigyázatosságból földgázellátási válsághelyzetet hirdettek ki (annak egyelőre legalacsonyabb szintjét), és takarékoskodásra szólították fel a háztartásokat és a cégeket is.

 

A lengyel és bolgár szállítások leállása miatt a német autógyártók, beszállítók és más német ipari nagyszereplők elkezdtek felkészülni a legrosszabbra, a gázcsapok elzárására. Az iparban is fontos inputanyag a földgáz, a gyártócsarnokok kifűtésétől a konkrét termelési eljárásokon át több területen is használják.

 

Az autóiparnál is nagyobb pofont kapna a félvezetőgyártás, márpedig a chiphiány már egyébként is hatalmas károkat okozott több ipari ágazatnak egyidejűleg.

 

A német gyártók jelenleg sorra adják ki a nyilatkozatokat, hogy takarékossági intézkedéseket vezetnek be, hogy alternatív forrásokat keresnek és szoros kapcsolatot tartanak fenn az állami hatóságokkal.

 

Körkép.sk, reuters, cnbc, BBC

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 10 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket