Kornél, Soma
  • HUF: 400.10
  • USD: 1.04
  • 21 °C
  • 36 °C

Hirdetés (X)

Külügyek

Újabb háború Európa keleti peremén? Moldovában is kezdenek elszabadulni az indulatok

Három robbantás, három elmélet és egy kicsi ország harmatgyenge hadsereggel

Nyitókép forrása:  SITA/Ministry of Internal Affairs of Transnistria via AP

 

Miközben kemény harcok folynak Kelet-Ukrajnában, egyre nagyobb a kockázata annak, hogy Moldovában is elszabadulnak az indulatok. A határvidéken lévő orosz többségű, szakadár úgynevezett Dnyeszteren túli régióban nemrég egyetlen nap alatt három robbanás is történt.

 

Moldovában jelenleg viszonylag EU-párti kormány regnál, és sokan úgy gondolják, hogy Oroszország igényt tarthat minimium a Dnyeszteren túli területekre, amelyeket hozzácsaphatna a dél-ukrajnai elfoglalt területekhez. A vitatott területen több mint félmillió orosz útlevéllel rendelkező lakos él, és orosz katonák is állomásoznak.

 

Az egyik robbanás a szakadár régió állambiztonsági minisztériumánál történt, a másikra Parkany nevű falu közelében lévő katonai bázison került sor, a harmadik detonáció pedig az orosz rádiót és televíziót sugárzó tornyok at célozta Majak településen.

 

A Dnyeszteren túli hatóságok szerint Kolbaszna nevű falunál lövések dördültek, miután ukrán katonai drónok repültek el a falu közelében lévő hatalmas fegyverraktár közelében.

 

Miai Sandu moldovai elnök a sajtónak azt nyilatkozta, hogy az ukrán háború két frakcióra szakította a Dnyeszteren túli régió politikai vezetését. A mérsékeltebbek kimaradnának a háborúból, a radikálisabbak pedig ki akarják eszközölni, hogy Donbasz mintájára beavatkozásra ösztönözzék az oroszokat. Sőt olyan elméletek is felmerültek, hogy valójában orosz hamiszászlós hadműveletekről van szó, amelyek célja, hogy háború indokkal szolgáljanak (lévén, hogy az eddig célpontok az orosz lakossághoz kötődő infrastruktúrákat érintette).

 

Jelenleg a taktikai húzásnak nagyobb  valószínűsége

 

A Stratfor amerikai hírszerző-ügynökség felhívta a figyelmet, hogy a robbanásokra nem sokkal azután került sor, hogy az orosz központi katonai körzet megbízott parancsnoka arról beszélt, ha az orosz erőknek sikerül ellenőrzésük alá vonni Dél-Ukrajnát, akkor szárazföldi folyosót hozhatnak létre a Dnyeszter Menti Köztársaságig. Az elképzelésben tényleg van ráció, a régióban már most is 2-3 ezer orosz katona állomásozik.

 

A moldovai hadsereg nyilvánvalóan nem lenne képes ellenállni az orosz haderőnek. Ugyanakkor a szakértők szerint nem feltétlenül direkt támadás állhat a moldovai események hátterében. A központi hadmozdulatok Ukrajnában jelenleg keleten zajlanak, délen az oroszok Odessza ellen készülnek, nincs okuk még egy frontot megnyitni, főleg hogy Odessza és Mikolajiv is útját állja egy ilyen előrenyomulásnak.

 

Valószínűbbnek tartják, hogy a feszültségkeltés célja az ukrán vezetés rákényszerítése arra, hogy a Dnyeszteren túli területekről érkező potenciális támadás miatt csoportosítsanak át haderőt a főseregtől elvonva azt Kelet-Ukrajnában.

 

Moldova nem rendelkezik Ukrajna előjogaival

 

Ami a robbantásokat illeti, az oroszoknak is megvan a saját elképzelésük: ők azt állítják, hogy egy CIA/MI6 akcióról van szó, amely egy ukrán offenzívát készít elő a Dnyeszter Menti Köztársaság ellen. Ha nem is túl valószínű, ez sem elrugaszkodott teória, lévén, hogy a már említett hatalmas fegyverraktárban számtalan olyan fegyver van, amivel az ukrán haderőt időigényes kiképzés nélkül is használni tud. Ennek fontosságát nem lehet alábecsülni most, hogy a posztszovjet országok kezdenek kifogyni a régi orosz gyártmányú fegyverekből.

 

A moldovai hadsereg mögött nincs akkora népesség, mint Ukrajna mögött, sem nyolc évnyi háborúskodás és tízmilliárdokban mérhető nyugati segítség. Jelenleg mindössze 10 harckocsival, 381 páncélozott járművel, 103 löveggel és 16 helikopterrel rendelkezik. Egyik sem tekinthető modern fegyvernek, sőt a többségük az 1970-es és 1960-es években készült.

 

Az sem mellékes, hogy bár Moldova is soron kívül EU-tagságot követelt magának, messze nem tudott olyan szoros kapcsolatot kiépíteni az EU-val és a NATO-val, mint Ukrajna – amelynek stratégiai mélysége miatt jóval nagyobb szerepet kaphatott az Oroszország meggyengítését célzó szándékokban.

 

Az orosz szándék Moldovával egyébként hasonló lehet, mint Ukrajna esetén: a Dnyeszteren túli vidék elcsatolása, Moldova orosz befolyási övezetté alakítása Moszkvabarát kormánnyal. Teljes elfoglalása aligha valószínű, hogy akárcsak tervként felmerül, mivel Oroszország elsősorban ütközőzónájának helyreállításában érdekelt.

 

Körkép.sk

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket