Financial Times: Az EU 200 milliárdos csomaggal törné meg az olajembargót elutasító országok ellenkezését

Nyitókép forrása: Budapest, 2022. május 9.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) munkavacsora keretében tárgyal a Karmelita kolostorban 2022. május 9-én. A kormányfõ mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j2) és Bóka János, a miniszterelnök európai uniós kérdésekért felelõs államtitkára (j3).
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A Financial Times cikke szerint egy hatalmas, közel kétszázmilliárd eurós csomaggal támogatná meg Brüsszel az olajembargó bevezetése miatt technológiai váltásra kényszerülő országokat. Ezzel a csomaggal szeretné végleg megdönteni a közép-európai tagállamok ellenkezését. Az olajembargóról szóló vita már egy hete elindult, és a folyamatosan zajló tárgyalások nem hoztak eredményt. Apró változások azonban eddig is történtek.

Szlovákia politikai retorika szintjén eddig megelégedett volna 3 év felmentéssel, hogy az orosz kőolajról való átállást kezelni tudja. Tehette ezt úgy, hogy a Slovnaft a magyar MOL tulajdonában van, tehát annak fejlesztési költségei minimum megoszlottak volna az állam és a MOL között.

Az már egy másik kérdés, hogy a szlovák gazdasági miniszternek (Richard Sulík) és kormányfőnek (Eduard Heger) addig nem kell kemény kijelentéseket tennie, amíg van egy Magyarország, amely felvállalja helyette a konfrontációt. Pozsony ebben a politikai szélárnyékban eddig a figyelemelterelést alkalmazta, a rubelfizetésről alkotott határozottnak tűnő kijelentését harsogva – az olajembargót pedig nem kommentálva.

   

Mára oda jutottunk, hogy az olajembargó kemény feltételek mellett, de a tagállamok mindegyikének elfogadható lehet. Az embargó szükségessége nem kérdés – jelezte ki négy nappal ezelőtt az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa (ez a szakminiszterek platformja). A vita az embergó bevezetéséről átterelődött oda, hogy milyen feltételek és kompenzációk mellett lehetne azt megvalósítani.

Ursula von der Leyen hétfőn Budapestre látogatott, ahol a magyar igényekről egyeztettek (magyar igény alatt a tulajdonosi átfedés miatt magyar-szlovák igényről is beszélhetünk). Orbán Viktor magyar miniszterelnök korábban 5 éves felmentést és 1000 milliárd forintos (cca. 2,6 milliárd eurós) közvetlen beruházási igényt említett.

A napokban az is kiderült, hogy a találkozón a Magyarországgal szemben indított jogállamisági eljárás nem került szóba.

A Financial Times értesülései szerint a magyar energiaszektor átállásának finanszírozása tehát nem az újjáépítési alapon, hanem a REPower nevű programon keresztül valósulhatna meg. Ez még egy elég homályos kontúrokkal rendelkező csomag, ennek ellenére a lap értesülései szerint a következő tételek kerülhettek bele:

• többletberuházások az energiahatékonysági projektekbe, hogy az eredeti 9 százalék helyett 13 százalékkal csökkenjen az energiafogyasztás 2030-ra;
• a korábban célul kitűzött 40 helyett 45 százalékra kell növelni a megújuló energiatermelés részarányát;
• duplájára kell növelni a beépített naperőmű-kapacitást;
• növelni kell a hőszivattyú, geotermikus és szélerőmű kapacitásokat;
• 2030-ra évi 35 milliárd köbméterrel kevesebb földgázra legyen szükség (jelenleg az EU évi 155 milliárd köbméternyi földgázt importál Oroszországból);
• 29 milliárdos keretre van szükség az uniós elektromos hálózat fejlesztésének támogatására.

Elvileg a REPower nyújthat annyi finanszorízási alapot, ami már elégséges lehet a közép-európai tagállamok számára. Elvileg. Kérdés ugyanis, hogy a politikai-ideológiai alapon folyamatosan köpönyeget forgató Brüsszel mennyire tartaná be saját szabályait – amelyeket egyébként folyamatosan felrúg. Előfordulhat például, hogy Brüsszel a jogállamisági mechanizmust neves egyszerűséggel kiterjeszti a REPower forrásaira is, innentől kezdve pedig pusztán politikai indoklás kérdése, melyik tagállamot szorítják sarokba gazdaságilag.

Körkép.sk