Ferenc
  • HUF: 418.67
  • USD: 0.98
  • 8 °C
  • 20 °C

Hirdetés (X)

Külügyek

Elemzés: Az uniós “gázszolidaritás” szerződések nélkül béna kacsa, márpedig “ha Németország elesik, az egész blokk vele bukik”

A németek sorra kötik a kétoldalú megállapodásokat a vészhelyzeti gázellátásról, a csehekkel a tél elején írják alá

Nyitókép forrása: SITA/Soeren Stache/dpa via AP

 

Az Európai Unió megállapodást kötött a gázellátás válságának kezeléséről, de ahhoz, hogy ez működjön, a tagállamoknak kétoldalú egyezményeket kell kötniük a gáz megosztására vonatkozóan – írja a Reuters friss elemzésében. A hírügynökség leszögezi, jelenleg a legtöbb tagállam nem rendelkezik ilyen országközi megállapodással.

 

Jelenleg mindössze hat ilyen országközi egyezmény van hatályban, a többség nem rendelkezik szabályrendszerrel arról, hogyan és mikor osztanák meg a gázt az ellátási válsághelyzetben, és hogy azért milyen pénzügyi ellentételezést kaphatnak.

 

“A kétoldalú megállapodás az egyetlen, ami mérvadó, ha valódi ellátási válság robban ki”

 

fogalmazott Christian Egenhofer, az Európai Politikai Tudományok Központjának főmunkatársa.

 

“Ezek a megállapodások fektetik le a jogi alapokat, a kártérítést, a pénzügyi és az infrastrukturális feltételeket is”

 

tette hozzá.

 

Szerződéskényszer

 

Az Európai Unió nemrég úgy döntött, hogy az Oroszországból érkező földgázszállítások leállásának veszélye miatt 15 százalékos fogyasztáscsökkentést vezetnek be, hogy így üzemanyagot szabadítsanak fel az ellátási válság idején – más országok számára.

 

A szerk. megj.: Az EU dilemmáját az adja, hogy az oroszok módszeresen akadályozzák az európai tárolók feltöltését, ráadásul Németország gazdasága rendkívül energiaigényes. Itt már nem csak a lakossági gáz biztosításáról van szó, hanem a német gazdaság összeomlásáról, ami magával ránthatja az eurót, ami pedig beláthatatlan láncreakciót indíthat útjára.

 

Az Európai Unió döntése azonban az országokra bízza, hogyan szervezik meg egymás között a korlátozással felszabaduló gáz megosztását.

 

Az uniós szabályok ugyanis csak arra kötelezhetik a tagállamokat, hogy a szomszédos országokkal osszák meg készleteiket, és kizárólag akkor, ha a lakosság vagy a kórházakhoz hasonló kritikus infrastruktúra kerül ellátási vészhelyzetbe. A részleteket azonban nem szabáyozzák.

 

Ennek érdekében hat megállapodási szerződés született Európában, mind idén, az ősszel kezdődő energiaválságra és a háborúra válaszul. Ám a hat szerződés mindössze nyolc országot érint  a 27-ből, köztük van Németország, Ausztria, Észtország, Lettország, Olaszország és Szlovénia.

 

Ezen túlmenően már írják az új feltételek szerinti szerződést német-cseh viszonylatban, amely várhatóan a tél elején kerül hivatalosan aláírásra. Ezen kívül Berlin a lengyeleknél és az olaszoknál is próbálkozik hasonló vészhelyzeti “szolidaritási mechanizmusok” bevezetésével.

 

Ilyen kétoldalú megállapodásokkal egyelőre sem Szlovákia, sem Magyarország nem rendelkezik. Olaszországnak van egy, és most hoz tető alá még egyet a görögökkel. A franciák, amelyek mindössze  százalékban függnek az orosz gázszállításoktól, egyelőre nem nagyon törik kezüket-lábukat, hogy más országoknál kopogtassanak.

 

Ha Németország elesik, az egész EU vele bukik

 

Egyesek szerint az EU-nak egy szélesebb körű kompenzációs rendszert kell bevezetnie, ami lehetővé tenné, hogy a gázzal kisegített országok fizessenek a a másik ország segítségéért, pontosabban azért, hogy vállalta a fogyasztás csökkentését. Ez nyilvánvalóan a gyakorlatban azt jelentené, hogy a németek álljanak az élére az új rendszernek, és elsőként járuljanak hozzá anyagilag – mivel Németország megsegítése volt a szolidaritás elsőszámú célja.

 

Ez a lehetőség vélhetően tetszik majd az uniós szolidaritási gáztervet eredetileg elutasító spanyoloknak és görögöknek. Ezek az országok ugyan igennel szavaztak a 15 százalékos fogyasztáscsökkentésre, de az ülést követő sajtótájékoztatón már azt hangsúlyozták, hogy a megszorítás valójában csak 10 százalékos lesz, és hogy csak akkor teszik kötelezővé, ha tényleg vészhelyzetre kerül sor. Vagyis nincs garancia az uniós szolidaritásra.

 

Másrészről, az uniós készletmegosztással a lengyelek sem nagyon értenek egyet, annak ellenére, hogy a 15 százalékos megszorításra igennel szavaztak.

 

Egy uniós diplomata szerint a tagállamok saját érdeke, hogy megállapodásokat kössenek egymás megsegítéséről, mivel a gazdasági válság vagy a gázválság az egyik országból – különösen Németországból – könnyen átterjed az egész EU-ra.

 

“Ha Németország elesik, mindannyian Németországgal együtt esünk el”

 

fogalmazott.

 

Körkép.sk, Reuters.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

Dodo
2022. Júl. 29. 13:22

Teljesul az EU vagya megszabadulunk az orosz gaztol.

kulcsargeza
2022. Júl. 29. 13:27

Nem értem az európai értékek képviselőit! Most hirtelen mindenkinek kell majd a magyarok véres orosz földgáza?

    Kósa Zoltán
    2022. Júl. 30. 06:43

    itt a pont

Kósa Zoltán
2022. Júl. 30. 06:52

Az EU milyen korban van? Óvodás évek? Fiacskám ne lépj a szankciók pocsojájába, cslupp... Dackorszak? Megmondtam, hogy szankciók lesznek és kész. Puberta? Nekem ne parancsolgassanak, tudom mit csinálok, szankció. Van egy utolsó lehetőség is, de abból nem kérünk. Degenerált? Szankcionálunk és pont.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket