Ibolya
  • HUF: 393.88
  • USD: 1.02
  • 20 °C
  • 31 °C
Külügyek

Geopolitikai játszmák a határvidéken: Az USA a Kaukázusban, Oroszország Moldovánál kilincsel

Minél tovább tart a háború, annál fontosabbá válik az oldalszárnyakért folyó csata

Nyitókép forrása: understandingwar.org

 

Minél tovább tart a háború, annál fontosabb lesz a szárnyakért (határvidékekért) folyó csata – vonta le a következtetést George Friedman magyar származású amerikai politológus professzor legutóbbi orosz-ukrán háborúról szóló elemzésében.

 

Friedman elemzése lényegében arra mutat rá, hogy akarva akaratlan egyre több, Ukrajnával és Oroszországgal közvetlenül határos ország válik érintetté a konfliktusban.

 

Ennek oka, hogy a háború egyik alapelve az ellenség oldalba támadásának elérése, a főerő ugyanis általában középre összpontosul, a hátország pedig nehezen elérhető. Az ellenség oldala, szárnyai azonban sebezhető pontok.

 

Friedman szerint ez a konfliktus nem az Ukrajna elleni orosz invázióval kezdődött, hanem évek óta zajlik alacsony intenzitáson.

 

Az ukrán háború előzményeiről még egyszer

 

Itt érdemes kiemelni, hogy miközben a NATO és a nyugati hatalmak vezetői azt állítják, hogy Ukrajna megtámadására az oroszoknak nem volt semmilyen indokuk, és a NATO-nak nem állt szándékában veszélyeztetni Oroszországot még Ukrajna NATO tagsága esetén sem, Friedman már 2009-ben leszögezte ennek szöges ellentettjét:

 

“Ukrajna és Fehéroroszország létfontosságú területek Oroszország számára. Ha az ellenség kezére kerülnének – például csatlakoznának a NATO-hoz – Oroszország halálos veszélybe kerülne. Moszkva csupán valamivel több mint kétszáz mérföldnyire van az orosz-fehérorosz határtól, Ukrajna pedig kevesebb, mint kétszáz mérföldnyire Volgográdtól, a korábbi Sztálingrádtól. Oroszország Napóleon és Hitler ellen is méretével védekezett. Fehéroroszország és Ukrajna nélkül nincs kiterjedés, nincs föld, amelyet az ellenség véréért cserébe fel lehet kínálni. (…)

 

Oroszország szemszögéből a NATO befolyásának kiterjesztése Ukrajnára ugyanúgy veszélyezteti az oroszok érdekeit, mintha a Varsói Szerződés Mexikóban terjeszkedne. (…) Vitathatatlan, hogy Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz potenciális pusztító következményekkel járna az orosz nemzetbiztonság szempontjából.”

 

írta akkor. Mostani elemzésében ezt rövidebben úgy fogalmazta meg:

 

“A körültekintő stratégia nem az ellenség pillanatnyi szándékainak értékelésén, hanem a lehetséges cselekvések és képességek alapján vonultat fel erőket”

 

Magyarul: mindegy, milyen politikai kijelentésekbe csomagolják be a nyugatiak, Ukrajna NATO-csatlakozását nyitva hagyták lehetőségként, amit Moszkva közvetlen fenyegetésként kezelt. Hozzátesszük, hogy ettől még Oroszország vitathatatlanul agresszor.

 

A fehérorosz válság

 

Oroszország számára az első “támadási lehetőség” 2020-ban alakult ki, mikor belpolitikai zavargás tört ki Fehéroroszországban. Minden nyugat felől érkező támadást Oroszország Fehéroroszország területén tartóztatna fel. Minszki belpolitikai válság miattt Oroszország lehetségesnek tartott egy Lengyelország felől érkező támadást, válaszul be kellett zárni ezt a vonalat.

 

Óvatos beavatkozással ezért a kormányellenes tiltakozásokat elfojtották, és bebetonozták Alekszandr Lukasenka elnököt. Ezzel egyidőben lehetőséget kaptak Ukrajna északi szárnyának megtámadására.

 

A hegyi-karabahi háború

 

A másik kulcsfontosságú terület, ahol az oroszok az ukrajnai háború előjátékaként megvetették a lábukat, az a Kaukázus volt. Az azeri-örmény háború utáni rendezés keretében orosz “békefenntartók” vonultak be a térségbe. (A Kaukázusban Törökország és Oroszország feszül egymásnak).

 

Az Egyesült Államok most Ukrajna oldalán az orosz szárnyak védelmét próbálja kikezdeni – először délen. Mivel most az oroszok Ukrajnával vannak elfoglalva, az azeri-örmény szembenállás politikai rendezése pedig elakadt, az Egyesült Államok most felajánlotta közvetítői szolgálatait. Antony Blinken nemrég Örményországot és Azerbajdzsánt is meglátogatta. Nem mellesleg Grúzia már régóta viszonylag közel áll az USA-hoz.

 

Az Egyesült Államok egyértelműen az Amerika-barát tömböt akar létrehoznia  Kaukázusban. Ennek nem az a célja, hogy támadjanak, hanem hogy erőforrásokat, energiákat és figyelmet vonjanak el Ukrajnától azzal, hogy az oroszoknak aggódniuk kell a Kaukázus védelme miatt.

 

Moldova lehet a leggyengébb láncszem

 

Közben viszont az oroszok Moldovát környékezték meg. Bár Moldovában a politikai mainstream narratívája oroszellenes, az ország politikai berendezkedése enyhén szólva is ingatag és bonyolult. Az oroszok valószínűleg nem erővel, inkább ajánlattal próbálják elcsábítani Moldovát, amely egyébként joggal érezheti magát szorult helyzetben az orosz-ukrán háború miatt.

 

Friedman szerint Oroszország akár még ukrán területeket is felkínálhat Moldovának, ami egyébként csábító lehet Moldova számára: kevésbé függenének az őket bekebelezni akaró Romániától, és csökkentenék az ország gazdasági kiszolgáltatottságát.

 

Ez pedig nehezen tolerálható fenyegetést jelentene Ukrajnának, erőket kellene elvonni a fő frontról, (vagy eleve ellehetetlenítenék vele az épp csak bimbózó ukrán ellentámadást a dél-ukrajnai Herszonnál – a szerk.).

 

Az elemzés egyik legfontosabb következtetése:

 

“Az orosz-ukrán háború a frontokon ismét állóháborúvá alakult. Ilyenkor a “játéktér” alakjának megváltoztatása válik az elsődleges céllá. Jelenleg az amerikaiak és az oroszok is olyan oldalirányú manővereket folytatnak, amelyek megváltoztatják a csatatér alakját, és hátrányba próbálják kényszeríteni a másik felet. “

 

Ennek vagyunk most tanúi, miközben véres állóháború zajlik a donbaszi fronton.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 5 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

Zoz
2022. aug. 04. 23:46

Jó írás.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket