Ferenc
  • HUF: 418.67
  • USD: 0.98
  • 8 °C
  • 20 °C

Hirdetés (X)

Külügyek

Az USA azt vitatja el Oroszországtól Ukrajnában, amit ő maga is próbál megtartani Kínával szemben a Csendes-óceánon

A célok nagyon hasonlók, de a tétek és a kockázatok különböznek

Nyitókép forrása: körkép.sk

 

Az Egyesült Államok jelenleg megteheti, hogy rugalmasan viselkedik Oroszországgal és Kínával szemben. Nagyon úgy tűnik, hogy egyelőre mindkét országgal elbír. Peking és Moszkva viszont már keresik a módját, hogy úgy okozzanak károkat Washingtonnak, hogy a sajátjaikat nem növelik. Különös módon Oroszország van a könnyebb helyzetben, mert egyszerűen nincs mozgástere. Nagyjából erre utal George Friedman most megjelent gyorselemzése.

 

Érdekes és tanulságos írás jelent meg a világhírű amerikai politológus, a magyar-zsidó származású George Friedman tollából a Geopolitical Futures hasábjain. Az elemzésében elég egyértelműen mutat rá az USA, Kína és Oroszország dilemmáira és céljaira a mostani konfliktusok kapcsán.

 

Friedman szerint az orosz-ukrán konfliktus hatodik hónapjában a konfliktus globális stratégiai jelentőséggel bír. Ha ugyanis az oroszok legyőzik Ukrajnát, akkor Kelet-Európa határán lesznek, ami megváltoztatja az atlanti-óceáni erőviszonyokat. Értsd: az USA kénytelen lenne jelentősen növelni katonai jelenlétét Európában, ami egyet jelent azzal, hogy kevesebb bevethető erőforrása marad a Távol-Keleten.

 

Oroszország számára Ukrajna dilemmája azt jelenti, hogy az ukrán határ kevesebb, mint 500 kilométerre van Moszkvától. Oroszország több inváziót is csak azért tudott túlélni, mert volt stratégiai mélysége, a nagy távolságok kivéreztették az ellenfelet.

 

Friedman szerint Kína esetében a problémát exportfüggősége adja. Exportorientáltsága miatt nagy szüksége van a Csendes-óceánra vezető kijáratokra, gazdaságának további bővülése pedig attól függ, hogy mennyire szabad a hozzáférése a tengerekhez.

 

Az Egyesült Államok számára azonban a kínai terjeszkedés a csendes-óceáni térségben veszélyezteti azt az amerikai stratégiai mélységet, amely a második világháború vége óta létfontosságú Washington számára.

 

Kína hozzáférését a Csendes-óceánhoz számos szigetország akadályozza vagy akadályozhatja. Köztük van Japán, Tajvan, a Fülöp-szigetek és Indonézia is. Ezeket az országoka az USA-n kívül Ausztrália, India és Vietnam is támogatja – mindegyiküknek érdeke a kínai terjeszkedés féken tartása.

 

Kína helyzetét még egy zavaró gazdasági körülmény bonyolítja: legnagyobb exportpiaca épp legnagyobb ellenfele, az USA. Vagyis, ha elmérgesedik a helyzet, Peking súlyos következmények elé nézhet (függetlenül attól, hogy az USA képes-e vagy sem élni a kínai termékek nélkül – a szerk.).

 

A fenti összefüggések miatt elég sajátos helyzet alakult ki a világban. Oroszország próbálja visszaszerezni stratégiai mélységét. Azzal a tudattal vágott bele a háborúba, hogy tudnia kellett annak várható anyagi következményeiről. A stratégiai biztonságért cserébe vállalta az anyagi károkat – amelyek egy jelentős részét sikeresen áthárította Európára.

 

Eközben az Egyesült Államok igyekszik megőrizni stratégiai mélységét Kínával szemben a Csendes-óceánon. Máshogy fogalmazva, az USA azt vitatja el Oroszországtól, amihez ő maga ragaszkodik a Távol-Keleten. Friedman ezt úgy fogalmazta meg:

 

“Amerika célja Ukrajnában tehát az, hogy megtagadja Oroszországtól azt a stratégiai mélységet, amelyet az Európát érő orosz fenyegetés korlátozása érdekében ő maga is akar. Kínával pedig az a célja, hogy megőrizze az amerikai stratégiai mélységet azért, hogy Kína ne fenyegethesse az Egyesült Államokat”.

 

Miközben a célok nagyon hasonlók, a tétek és a kockázatok messze nem. Az USA számára a Kína-dilemma sokkal sürgetőbb és fontosabb, mint az orosz kérdés. Egy orosz győzelem Ukrajnában új határokat húzna és növelné a kockázatokat Európában. A kínai siker azonban egy globális hatalmat eredményezne, amely kihívná az Egyesült Államokat és szövetségeseit.

 

Egyelőre sem Oroszország, sem Kína nem óhajt háborúba keveredni az USA-val. Ellenben szorgosan keresik a lehetőséget, hogy növeljék az USA költségeit ukrajnai és tajvani szerepvállalásáért – méghozzá úgy, hogy saját költségeiket nem növelik tovább.

 

“Ez egy őrült egyenlet, de nem példa nélküli. Kínának most megegyezésre kell jutnia az Egyesült Államokkal. Oroszországnak erre nincs szüksége. Az USA-nak pedig bőven van mozgástere”

 

írta.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket