Brüsszel vesztegeti az időt: erőltette, most visszavonja az orosz gáz elleni ársapkát

Nyitókép forrása: SITA/Mads Claus Rasmussen/Ritzau Scanpix via AP

Három hét sincs a fűtési szezonig az Európai Bizottság viszont továbbra is adós a kibontakozó energiaválság kezelésének javaslataival. Kiszivárgott információk miatt több tagállam ellenkezése okán visszavonták az ársapkát, ami kizárólag az orosz gázra akartak bevezetni (vagyis valójában szankcióról volt szó). Történtek persze bejelentések, újabb szolidaritási pénzelvezetések jönnek olyan irracionalitást súroló elvárásokkal, hogy az egyébként is megszorult országok majd önként közösködni fognak az energiavállalatok nyereségéből származó adómilliárdokon.

A nyugati sajtóban kedd délután jelent meg az a hír, hogy kimarad az orosz gázra kivetendő ársapka (kvázi szankció) Brüsszel energiaválság-kezelő csomagjából, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok között nem lesz kellő szintű megállapodás. Ez (szerencsénkre) Brüsszel kudarcát jelenti, mert minősített többség is elég lett volna az intézkedéshez. Nyilván már nem babra megy a játék, így ilyen közel a fűtési szezonhoz több tagállam is megemberelte magát (megjegyezzük, korábban kellett volna).

Amiről továbbra is mennek a szakértői egyeztetések, az egy összpiaci ársapka lenne, aminek neve arra utal, hogy nem csak az orosz gázra vetnék ki. Brüsszelt ismerve azonban hajlamosan egyszerű átnevezésekkel újracsomagolni ugyanazt az intézkedést, úgyhogy a veszély még nem múlt el.

   

Az is kiszivárgott ugyanakkor, hogy az új javaslatcsomag tartalmazza az energiavállalatok extraprofitjának megadóztatását, amit – a már működő magyar modellel való bármiféle párhuzam elkerülése érdekében – „szolidaritási hozzájárulásnak” neveztek el. Az intézkedés felső határt szabna az alacsony károsanyag-kibocsátású villamosenergia-termelők bevételeire is.

Ami a különadót illeti, az Európai Bizottság úgy becsüli, hogy idén év végéig a az olaj-, gáz- és szénipari vállalatok nyeresége a korábbi éves nyereségek ötszörösére emelkedik majd.

Brüsszel azt várja el a tagállamoktól – bár konkrét részletek ezzel kapcsolatosan még nem ismertek –, hogy szolidárisan osszák el egymást között a különadóból származó bevételt. Itt érdemes megjegyezni, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter korábban azt szorgalmazta, hogy a különadóból származó bevétel maradjon abban az országban, ahol azt kiprodukálták.

Ugyanakkor Brüsszel felszólította a tagállamokat, hogy állapodjanak meg egy kötelező érvényű felső határról is, amellyel az áramfogyasztási csúcsidő fogyasztását fogják korlátozni.

Az intézkedések nem fogják megoldani az energiaválság legsúlyosabb kérdéseit, legfeljebb enyhíthetik a tüneteket. A bizonytalanság nem enyhül, az infláció elsőrendű katalizátora pedig az energiahiány.

Körkép.sk