A magyar kormány meghosszabbítja a benzin- és az élelmiszerárstopot

Nyitókép forrása: Budapest, 2022. szeptember 17. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő (b-j) a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2022. szeptember 17-én. MTI/Illyés Tibor

A benzin- és az élelmiszerárstop meghosszabbításáról döntött a kormány – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Budapesten, a Kormányinfón.

Gulyás Gergely elmondta azt is, hogy a december 31-én lejáró kamatstopot is meg fogja hosszabbítani a kormány legalább fél évvel.

Közölte, a kormány mindent megtesz, hogy olyan általános gazdasági helyzet legyen az országban, olyanok legyenek a költségvetés adottságai, hogy ezeket az intézkedéseket – a rezsicsökkentéssel együtt – fenn lehessen tartani. Ez Európa legnagyobb családtámogatási programja – mondta.

   

Azon véleményének is hangot adott, hogy ha a háború véget érne, vagy ha az EU az energetikai szankciók kivezetéséről döntene, már másnap felére csökkenne a gáz és az olaj ára.

A kormányülés közben tartott sajtótájékoztatón a miniszter azt mondta, a háború és az arra adott szankciós válaszok brutális energiaáremeléshez vezettek, ez pedig általános áremelkedést, inflációt okozott, a termékek, különösen az élelmiszerek ára megemelkedett.

Ennek következtében elszabadult a benzin és a dízel ára is és rohamosan növekedtek az elmúlt hónapokban a kamatok is.

Gulyás Gergely emlékeztetett, a kormány már tavaly ősszel hozott intézkedéseket azért, hogy ezektől a káros jelenségektől meg tudja védeni a magyar családokat.

Az árstopok fenntartását azzal a rendkívüli helyzettel indokolta, hogy amíg a szankciók hatályban vannak, nincs reális esély arra, hogy a helyzet javuljon.

Úgy összegzett, hogy a magyar családok számára továbbra is lesznek olyan alapvető élelmiszerek, amelyek a válság előtti áron elérhetőek.

Hozzátette: a kamatokat a kormány féken tudja tartani, ami több tízezer családnak jelent komoly segítséget és bíznak abban, hogy a magyarországi üzemanyagárakat is féken tudják tartani. Elmondta, Európában Magyarországon a legolcsóbb az üzemanyag, ezzel segítik a családokat.

Megvédik a rezsicsökkentést is

Szólt arról is, hogy az átlagfogyasztásig a rezsicsökkentést is megvédik és fenntartják. Az elmúlt hónapok ijedtsége után, az első villany- és gázszámlák érkezésekor azt látni, hogy többen férnek bele a meghatározott átlagmennyiségbe, mint amennyien ezt korábban gondolták – fogalmazott, megjegyezve, sokan elkezdtek spórolni is.

Ismertetése szerint jelentős, havonta 150-180 ezer forintos támogatást tudnak adni a családoknak azzal, hogy nem kell a gáz és a villany piaci árát kifizetni.

A miniszter elmondta, több hónapon át, különösen nyáron intenzív tárgyalások folytak az Európai Bizottsággal (EB), mára nyitott kérdés nem maradt.

A kormány az Európai Bizottság által kérteket vagy elfogadta, vagy ott ahol nem tudta elfogadni, sikerült mindkét félnek megnyugtató kompromisszumra jutni – tette hozzá.

Elmondta, a kabinet szombati ülésén megtárgyalta és jóváhagyta ezeket a javaslatokat, amelyeket jövő hétfőn és pénteken benyújt az Országgyűlésnek. A jogszabályok novemberben hatályba lépnek, azt követően szüntethetik meg a kondicionalitási eljárást – jelezte.

A miniszter szerint a kölcsönös bizalmatlanság helyett a kölcsönös bizalom irányába tett lépésnek tekinthető az a tárgyalássorozat, amely az elmúlt két hónapban a bizottsággal folyt.

Megjegyezte, az EB vasárnap kommunikálni fog ebben az ügyben, a megállapodásnak valóban része az is, hogy azokat a vállalásokat, amelyeket a magyar kormány tett, teljesíteni kell, valósággá kell válniuk.

Arra kérte az Országgyűlést, hogy részesítse előnyben azokat a törvényjavaslatokat, amelyek elfogadása után a kondicionalitási eljárás lezárható legyen.

Folynak a tárgyalások az EB-vel

Kitért arra is, hogy az EB-vel folynak a tárgyalások a helyreállítási alapról is, amellyel kapcsolatban a pályázatokat kiírták, a kifizetéseket is megkezdték, de a bizottsággal nem jött létre a megállapodás.

Elmondta, tárgyalnak és még nincsenek késében a következő hétéves uniós költségvetés operatív programjairól szóló partnerségi megállapodás megkötésében.

KKV-ket támogató program indul októbertől

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentette: a kormány az energiaintenzív termelő kis- és közepes vállalkozásokat támogató programot fogadott el. A program október 1-től indul, 2023 végéig tart, és két fontos eleme van:az egyik a működési költségek, a másik pedig a beruházások támogatása – ismertette.

A működési költségek támogatása azt jelenti, hogy három hónapra – októberre, novemberre és decemberre – az energiaintenzív feldolgozóipari kkv-k áram- és gázszámlája növekményének 50 százalékát kifizeti az állam – közölte, hozzátéve, ha például valakinek 10-ről 60-ra felmegy a számlája, akkor nem a hatvannak az ötven százalékát fizetik ki, hanem az 50-nek az 50 százalékát.

Emellett a kormány elindít egy energiaátállási, energiahatékonysági beruházás-támogatási programot, itt maximum 15 százalékos önerő támogatást adnak a kkv-knak annak érdekében, hogy hosszú távon versenyképesek maradjanak. Jelezte: a Széchenyi Kártya Programban támogatott kamatozás mellett vehetők igénybe hitelek ilyen beruházásokhoz, azonban a bankok akár 20-30 százalékos önerőt is kérhetnek.

A vállalkozásoktól azt kérik, hogy a munkahelyeket őrizzék meg, az általuk foglalkoztatottak száma 2023 végével ne csökkenjen 90 százalék alá a jelenlegi szinthez képest – mondta.

Ismertette: uniós definíció szerint energiaintenzívnek tekintenek minden olyan vállalatot, amelynek az energiaköltsége a nettó árbevétel arányában 2021-ben 3 százalék felett volt. A programmal a feldolgozóipari kkv-kat célozzák, azaz azokat a cégeket, amelyek a feldolgozóiparban működnek TEÁOR kód alapján, vagy árbevételük több mint 50 százaléka a feldolgozóiparból származik – tette hozzá.

Új munkahelyvédelmi akciótervről is tárgyalnak

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter arra is kitért, hogy a kormány két másik programot – egy gyármentő programot és egy új munkahelyvédelmi akciótervet – is megtárgyalt, de ezekről még nem döntött, a következő hetekben fogja kialakítani ezeknek a keretrendszerét.

A gyármentő programban nagy energiaintenzív iparvállalatoknak, gyáraknak az energiahatékonysági beruházásait fogják támogatni. Itt már nincsen működési költségtámogatás, csak beruházási támogatás, azaz ha saját pénzből vagy hitelből egy cég meg akarja ezt valósítani, akkor ebben segítenek – részletezte.

Az új munkahelyvédelmi akcióterv elindítását a miniszter azzal indokolta: azt látják, hogy a következő hónapokban néhány szektorban, ahol az energiaintenzitás különösen magas, az energiaárak elszabadulása miatt a vállalatok olyan nehéz helyzetbe kerülhetnek, hogy a munkahelyek, a munkaerő csökkentésével válaszolhatnak rá. Leszögezte: a munkahelyeket meg kell őrizni, ezért nagyon fontosnak tartja a kormány az akcióterv elindítását.

Mintegy tízezer potenciális érintettje lehet a kkv-kat érintő programnak. Mivel ezen cégeknek egyéb likviditási problémáik is adódhatnak, például a magasabb bérek kigazdálkodása miatt, a programot három hónap után értékelni fogja a kormány és dönt az esetleges folytatásáról – mondta Nagy Márton.

Közölte: 116 energiaintenzív szektort azonosítottak, és a kkv-knak szánt programmal ezeket célozzák meg, mert azt nem tartják hatékonynak, hogy mindenki nyakló nélkül kapjon pénzt. Az a lényeg, hogy a kkv-k az energiaválság után is életképesek és versenyképesek maradjanak, és megvédjék a munkahelyeket – mondta.

Csak 2023-bam várható az infláció csökkenése

A gazdaságfejlesztési miniszter kérdésre válaszolva közölte: a kormányülésen ő is támogatta az ársapkák fenntartását, ugyanakkor továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy ezek nem normál piaci beavatkozások. Szerinte ugyanakkor jelenleg nem is normális piaci körülmények vannak, hiszen egy szankcióval terhelt energiaválságban vagyunk, az infláció emelkedik, a családok terhei növekednek. Jelezte: jelenleg az inflációban nem látják a fordulópontot, a jegybank előrejelzése szerint a következő hónapokban tovább emelkedhet az infláció és csak 2023-ban várható a csökkenése.

Ilyen helyzetben, nézve a telet is, azt kell mondanom, nem indokolt az ársapkáknak a kivezetése – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezek az intézkedések nem maradnak itt örökre, előbb-utóbb ki kell vezetni őket.

Megerősítette: az ársapkákat december 31-ig hosszabbították meg, a kamatstop pedig jövő év június végéig tart, hiszen félévente kerül meghosszabbításra.

Minden fával fűtő háztartás 10 köbméternyi fát vásárolhat a télre hatósági áron, a részletekről az agrárminiszter ad tájékoztatást vasárnap – számolt be Gulyás Gergely.

Ha Magyarország a vállalásait teljesíti, a kondícionalitási eljárás megszűnik

Úgy értékelt: az Európai Parlament által a héten meghozott Magyarországot elítélő döntés a magyar baloldal kísérlete arra, hogy az ország ne jusson uniós forrásokhoz. A több mint 5 millió forintot kereső képviselőik azon dolgoznak a nemzetközi szövetségeseikkel, hogyan akadályozhatják meg, hogy a magyar tanárok, a magyar egészségügy és a magyar gazdaság hozzájuthasson azokhoz a pénzekhez, amelyek járnak Magyarországnak, „ami a miénk” – fogalmazott a miniszter.

A pénzek folyósításával kapcsolatban azt mondta: az Európai Bizottságnak minden felvetésével kapcsolatban kompromisszum született. Kijelentette: ha Magyarország a vállalásait teljesíti, a kondícionalitási eljárás megszűnik. Ez a kormány és minden állampolgár érdeke – szögezte le. A bizottság valóban leírja a szankcióit a nem teljesítés esetére, de azt is hozzáteszi, hogy ha a vállalások teljesülnek, az a bizottság valamennyi aggályát orvosolja. Erre lehet számítani, a kormány teljes nyugalommal várja a vasárnapi döntést – hangsúlyozta.

Gulyás Gergely az Oroszország elleni szankciókról szólva közölte: senki sem vitatja, hogy Oroszország nemzetközi jogot sértett Ukrajna megtámadásával, a szankciók azonban mégis Oroszországnak hoztak rendkívüli hasznot az energiaárak emelkedése miatt, míg Európát elszegényítette. Minden európai kormány azzal küzd, hogyan tudja életben tartani az energiaintenzív vállalkozásokat – tette hozzá.

Szerinte az EU eltért attól, amiben a Versailles-i állam és kormányfői csúcson még egyetértés volt, miszerint a diverzifikációra az igen, de energetikai szankciókra a nem a helyes válasz. A szankciókkal az EU hihetetlen sok pénzt adott Oroszországnak, és tönkretette, vagy legalábbis rendkívüli nehézséget okoz az európai gazdaságnak – tette hozzá.

Az USA a kialakult helyzet egyik legnagyobb nyertese

Nagy Márton úgy értékelt: az Egyesült Államok az egyik legnagyobb nyertese a kialakult helyzetnek és a szankcióknak. Jelezte: a gáz az Egyesült Államokban hatodannyiba kerül, mint az Európai Unióban, illetve Ázsiában, az amerikai cégek energiaköltségei lényegében ugyanott vannak, mint egy vagy két éve.

A józan ész átmeneti győzelmét jelenti Gulyás Gergely szerint az, hogy a bizottság végül nem tesz javaslatot a gázársapka bevezetésére. Az ugyanis hiányt eredményezett volna, és tönkre tenné a lakások fűtését és az európai gazdaságot. A gázársapka ráadásul szankciós intézkedés – folytatta -, így az egyhangú döntést igényel.

Ha kisebb fennakadásokat is okoz a benzinárstop, mindenki tudott tankolni, így az intézkedés fenntartható, köszönhetően a Mol működésének – válaszolta a miniszter arra a felvetésre, nem okoz-e üzemanyaghiányt az intézkedés fenntartása. Hozzátette: a kormány azt tartja a jobb megoldásnak, ha 480 forintos a benzin literenkénti ára.

A kormány a növekvő intézményi rezsiköltségekkel kapcsolatban szombaton feltehetően elfogadja azt a javaslatot, amely szerint az általános iskolákban 20 foknak, míg a középiskolákban 18 foknak kell lennie – ismertette.

Szólt arról is: meg kell határozni azt a kört, ahol van mód energiamegtakarításra az önkormányzatoknál, ezután mérik fel, milyen segítségre van szükségük.

89 téli napra elegendő gáz van a tározókban

Gulyás Gergely az egészségügyi intézmények rezsitámogatására vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: olyan helyzet nem állhat elő, hogy kórházat vagy rendelőintézetet be kelljen zárni.

Arra is kitért: a kormány szombati ülésén hoz olyan döntést, ami lehetővé teszi azt, hogy a magyarországi kitermelhető barnakőszén mennyiség nagymértékben növekedjen. Azzal indokolt: nagyon komoly energiaspórolás érhető el, hogyha barnakőszénnel is lehet fűteni.

A hazai gáztározókban tárolt mennyiség az ország ellátásában 89 téli napra elegendő – közölte. Ez mind az ipari, mind pedig a háztartási fogyasztást jelenti.

Gulyás Gergely a baloldali pártokhoz, illetve politikusokhoz sajtóhírek szerint érkező külföldi pénzekkel kapcsolatban azt mondta: ki kell vizsgálni minden ilyen ügyet, a jogszabályokat mindenkinek be kell tartani. Hangsúlyozta: a politikai célokra, a politikai pártoknak nyújtott pénzügyi támogatást a magyar törvények 1990 óta következetesen kizárják.

A miniszter a migrációval kapcsolatban úgy értékelt: egyre több migráns akarja átlépni a határt, ugyanakkor Magyarország képes a határok megvédésére, és az a határvadász egység, ami most létrejött a határvédelem hatékonyságát tovább fogja javítani.

Gulyás Gergely leszögezte: semmilyen szigorítás nem történt az abortusztörvényben, ezen évek óta nem változtattak, ilyen értelemben a nők döntési joga is változatlanul szabad. Úgy folytatta: az Egészségügyi Szakmai Kollégium fogalmazott meg irányelveket és ezeket fogadja el a kormány. „Ez történt most is. Ez a nőknek a döntési szabadságát nem érinti” – szögezte le.

MTI