Orbán Viktor: A magyarok igazságát csak a magyarok mutathatják meg a világnak

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor miniszterelnök Zalaegerszegen a Mindszenty József életére épülő és azt bemutató Mindszentyneum – Mindszenty József Látogatóközpont új épületének ünnepélyes átadásán az 1956. október 23-i forradalom évfordulója alkalmából tartott beszédet.

 

„Dicsőséges ez a nap és méltó ez a helyszín, Zalaegerszeg, Zala vármegye székhelye. A zalaiak sokat szenvedtek a kommunisták uralma alatt, de kitartottak, amíg lehetett”.

A zalaiak ’56-ban az elsők között voltak akik felkeltek és az utolsók között voltak, akik letették a fegyvert decemberben. A forradalom leverése után még szovjet tankoknak kellett feloszlatniuk az egerszegi sztrájkolókat – idézte fel. Az itteniek mindent megtanultak és semmit sem felejtettek. Az első adandó alkalommal revansot vettek. A zalaiak már a rendszerváltoztatás előtt, 1989 szeptemberében ellenzéki képviselőt juttattak a parlamentbe – tette hozzá.

1956 az egész ország, sőt az egész nemzet forradalma volt

   

A ma 92 éves egykori képviselőt Marx Gyulának hívták. A sorsnak van humorérzéke. Orbán Viktor felidézte, hogy fiatalon még ő is kampányolhatott mellette és végül megvalósult a marxizmust, hiszen egy Marx győzte le a marxistákat.

1989-ben a zalaiak elsők között mondtak ítéletet a kommunisták fölött, az ő példájukat követte az ország. Néhány hónap múlva összedőlt a kommunista rendszer.

„A bennünket, vidékieket lesajnáló baloldal szerint nem helyénvaló ma Zalaegerszegen ünnepelni. Ahogy ők mondják: csak Zalaegerszegen. Nem értik, hogy Budapest nem azonos az országgal, nem értik, hogy 1956 nem egy város, hanem az egész ország, sőt az egész nemzet forradalma volt”

– fogalmazott.

Nincs miért csodálkozni a zalaiak bölcsességén, kitartásán és éleslátásán. Ez a vidék nem egy bölcset adott a hazának, például Deák Ferencet. Ő mutatta meg, hogyan lehet a nemzet ügyét hosszú évtizedek kitartó munkájával előrevinni. Ott volt ’48-ban, az ellenállásban és ott volt akkor is, amikor elsőként támadásra fordította a passzív ellenállást és lerakta Magyarország egyik legsikeresebb korszakának közjogi alapját.

De van másik nagy bölcs is, ki erről a vidékről származik: Mindszenty József bíboros, hercegprímás is itt szolgált, aki egyike a nemzet ügyét zászlajára tűző nagy magyar egyházi embereknek. A magyar egyházi világ legnagyobbjai nem csak a hit dolgaiban jelentenek igazodási pontot. Orbán Viktor példaként említette Szent Astrixt, Vitéz János esztergomi érseket, Tomori Pál kalocsai érseket, Oláh Miklós érseket, Apor Vilmos vértanút, Márton Áront, Erdély katolikus püspökét. Ezek a nagy katolikus egyházfők nemcsak az evangélium hirdetésében jártak élen, hanem útmutatással és tetteikkel is Mária országát, Magyarországot szolgálták. Ellátták a szellemi országvezetés feladatát, prófétaként vezették a magyar népet a politikai vezetők mellett vagy helyett.

A mi igazi tragédiánk, hogy a kommunisták végül a szovjet Kalasnyikovok támogatásával visszatértek és ott folytatták, ahol október 23-án abbahagyták: osztályharc, proletárdiktatúra, pártállam, politikai börtönök, kivégzések.

 

„Dicsőség az áldozatoknak, tisztelet az ellenálóknak!”

– fogalmazott a kormányfő.

Méltóak akarunk lenni Mindszenty bíboros közösségépítő örökségéhez és az ’56-os hősök bátorságához. Ki akarjuk használni a lehetőséget, hogy most nem meghalnunk kell a hazáért, hanem élhetünk érte. Ezért avatjuk fel ma a Mindszentyneumot, amely remélhetőleg zarándokhellyé válik. Abban bízunk, hogy ez a hely is megtelik élettel és minden magyar hasznára fordíthatja Mindszenty József életének tanulságait, tanítását és intelmeit.

Ma ’56 hőseire is emlékezünk. Azokra a magyarokra, akik 66 éve megmutatták, hogy milyen egy igazi szabadságszerető nemzet. A hősök különböztek, de egy ideában, a szabad Magyarországban hittek és ezért minden kockázatot vállaltak.

1956-ban valódi esély volt kivívni a függetlenségünket. Úgy döntöttünk, hogy nem tűrjük a szovjet elnyomást és a független népek táborához csatlakozunk – ehhez minden feltétel adott volt. 1955-ben Ausztria biztosította be saját semlegességét, Sztálin halála után enyhülés indult a két blokk között és jó okunk volt feltételezni, hogy az új szovjet vezetés is új fejezetet akar nyitni a Kelet és Nyugat kapcsolatában.

„Joggal gondolhattuk, hogy a szovjetek is rájöttek, a vérontás árán fenntartott elnyomásra hosszú távon nem lehet birodalmat építeni – ahogy ezt Gorbacsov is belátta 1990-ben”

– fogalmazott Orbán Viktor.

Az első napokban százezrek vettek részt a forradalomban, „a szovjetek összezavarodtak, s ha a Nyugat nem árul el bennünket 1945 után másodszor is, sikerrel járhattunk volna”.

A Nyugat támogatásának hiányában a szovjetek visszafordították a tankokat és 35 évre katonai elnyomást és kommunista bábkormányt ültettek a nyakunkra. Egy egész ország várta dermedten a sorsát.

Egyedül Bibó István maradt a kormány tagjai közül a parlamentben, aki kiáltványt intézett a magyarokhoz és a világhoz: „Felelőtlenség volna a magyar ifjúság drága vérével rendelkezni. Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását.”

Rajtunk kívül a magyar vért nem becsüli meg senki

„Rajtunk kívül nem becsüli meg senki: sem a kommunisták, amikor vérfürdőt rendeztek közöttünk, amikor tankokkal támadtak tizenéves diákokra és amikor a forradalom után véres megtorlást rendeztek. És a magyarok vérét nem becsülte az akkori szabad világ sem, amely bár bátorított minket, de aztán nem segített. Akkor minket is kitettek a Time magazin címlapjára, aztán 40 évig otthagytak bennünket a szovjet-kommunista prés alatt, azt gondolva, legalább eggyel több gondja lesz a szovjeteknek. A lecke világos: a magyarok igazságát csak a magyarok mutathatják meg a világnak és csak a magyarok védhetik meg saját igazságukat a fenyegető veszélyekkel szemben.

Ha elpusztul az ország, ha csak üszkös romok maradtak, akkor nem nyertünk semmit. Nincs hová futnunk, mert Magyarországot sehol máshol nem találhatjuk meg, ezért itt kell megvédenünk. 1000 év leckéjét mondtuk fel ’56-ban. A lelki erő a mi legjobb pajzsunk, az elpuhulás pedig a legnagyobb ajándék, amit ellenségeinknek adhatunk. Kemények és elszántak maradtunk és 1990-ben győztünk: visszaszereztük a szabad és független Magyarországot”.

„Ebből az egész világ megértheti, akárki akar a nyakunkra ülni, bukásra van ítélve” – jelentette ki Orbán Viktor. Mi itt voltunk, amikor az első hódító birodalom ránk támadt és itt leszünk, miután az utolsó is összeomlik.

„Tűrünk amikor kell és visszaütünk amikor lehet. Kardot rántunk, ha van esély és ellenállunk, ha a hosszú elnyomás évei jönnek”

– mondta a kormányfő.

Hangsúlyozta: magyarként egyszerre van szükség az oroszlán bátorságára, a kígyó ravaszságára és a galamb szelídségére. A következő évben különösen így lesz: háború a szomszédban, gazdasági válság az unióban, migrációs invázió délen. Ezzel kell megküzdenünk. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem a baloldal van hatalmon – tette hozzá.

Szerencsére erős, egységes nemzeti kormányunk van, amely nem ijed meg a kihívásoktól. 1956-ban megtanultuk, hogy csak az összefogás segíthet, ne törődjünk azokkal, akik hol az árnyékból, hol Brüsszelből lövöldöznek Magyarországra – ott fogják végezni, ahol az elődeik. Mióta nemzeti kormány van, minden válságból erősebben jöttünk ki, mint ahogy belementünk. Most is megőrizzük a gazdasági stabilitást, a munkahelyeket, megvédjük a rezsicsökkentést és a családokat. Megvan az erőnk és tapasztalatunk – jelentette ki a miniszterelnök.

„A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!”

– zárta ünnepi beszédét Orbán Viktor.

hirado.hu