Miközben gazdag európai országok járnak jól az ukrán gabonafolyosóval, a rászoruló országok alig jutnak gabonához - Körkép.sk
Külügyek

Miközben gazdag európai országok járnak jól az ukrán gabonafolyosóval, a rászoruló országok alig jutnak gabonához

A három éhínséggel sújtott kelet-afrikai ország együtt sem kapott annyi gabonát Ukrajnából, mint például Franciaország.

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Tsvangirayi Mukwazhi

 

Hamarosan lejár az orosz-ukrán gabonafolyosó-megállapodás, és jelenleg nem sok remény van arra, hogy meghosszabbítják az egyezséget. Oroszország október végén két napra fel is függesztette részvételét a programban, majd ugyan visszatért hozzá, a helyzet azonban nem túl rózsás. És ennek két oka is van.

 

A gabonafolyosó-egyezmény két részből áll. Az egyik, hogy lehetővé teszi az ukrajnai gabona ukrajnai kikötőkből való exportját anélkül, hogy az oroszok tüzet nyitnának a tartályhajókra. A másik, hogy az orosz engedmény fejében a nemzetközi közösség engedi az orosz  gabona és (főleg) műtrágyaszállítmányok exportját.

 

A háború kitörése utáni hetekben az orosz és ukrán gabona kiesése miatt történelmi magasságokba drágultak az élelmiszer-alapanyagok szerte a világon, a helyzet pedig hosszú távú élelmezési válsággal fenyegetett a műtrágyagyártás drámai csökkenése miatt, amit az orosz exportkorlátozás még fájóbbá tett. (Megjegyezzük, a műtrágya gyártásához földgázra is szükség van, nyersanyagként, így Európa ezen a téren alaposan megbénította saját magát és saját mezőgazdaságát… )

 

Ez a megállapodás azonban november 19-én, vagyis a jövő héten, szombaton lejár, és egyelőre nincs jele, hogy a felek meg akarnák hosszabbítani.

 

A háború előtt Oroszország és Ukrajna együtt a globális gabonaexport egynegyedét adta. A gabonafolyosó-egyezmény ellenére az ukrán kivitel a háború előtti szint 40-50 százalékra esett vissza – igaz, jobb, mint a teljes blokád.

 

A gabonafolyosó júliusi létrejötte óta Ukrajna több cirka 10 millió tonna mezőgazdasági terméket exportált. Bár az oroszok epésen megjegyezték, hogy a szállítmányok jelentős részben nem a rászoruló, szegény vagy élelmezés szempontjából nehéz helyzetben lévő országokban kötöttek ki, hanem a gazdag európai országokban.

 

Ezt az ENSZ azzal próbálta cáfolni, hogy az ukrán gabona 66 százalékra a fejlődő országokhoz jutott el, de ez csak játék a szavakkal. Az ENSZ hivatalos honlapján közzétett adatok szerint a legnagyobb vevők Spanyolország, Törökország, Kína, Olaszország és Hollandia voltak. A szállítmányok több mint 40 százaléka uniós országba került, és alig 30 százalék jutott a legszegényebb országokba. Például Szudánba, Etiópiába és Szomáliába együtt sem jutott annyi gabona, mint egyedül Franciaországba vagy épp Németországba.

 

Forrás: ENSZ hivatalos honlapja

 

A nyugat közben azzal vádolta meg Oroszországot (vélhetően jogosan), hogy a megszállt ukrán területekről ellopja a gabonát, és szankciókat megkerülő trükkökkel többek között Szíriába szállítja (Szíriába eddig egy ENSZ által számon tartott szállítmány sem ment Ukrajnából, pedig szintén rászoruló országnak tekinthető, ahol az éhezés Európába irányuló migrációs hullámot indíthat el – a szerk.).

 

A dolog érdekessége, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 48 olyan országot azonosított, amelyek élelmiszerellátása veszélyeztetett, és több közülük nagymértékben az ukrán és orosz gabonaexporttól függ.

 

A nyugati (és orosz) képmutatást az is jól mutatja, hogy az IMF által listázott 48 rászoruló országnak csak a negyede részesült a gabonafolyosón keresztül exportált gabonából, miközben Franciaország, Németország, Hollandia, Spanyolország, Belgium, Portugália, Görögország ott van a kedvezményezettek körében. Ahogy Kína és Törökország is.

 

Persze, ettől az ENSZ még úgy fogja eladni egyetlen érdemi programját, amit tető alá tudott hozni az orosz-ukrán háború kapcsán, mint egy “mentőövet, amely a szubszaharai országokat is segíti” és “megakadályozza, hogy a globális élelmiszerhiány rosszabbra forduljon”.

 

De talán még ennél is felháborítóbb, hogy a nyilvánvaló egyenlőtlenségek ellenére a kelet-afrikai országokat sújtó szárazságra és éhínségre hivatkozva akarják megindokolni a gabonafolyosó november 19. utáni meghosszabbítását, amelyen az ENSZ már gőzerőkkel dolgozik. Valószínűleg érdemi változás a célországok listáján nem lesz. Sajnos.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket