Újabb razziát tartottak az EP irodáiban, dagad az uniós korrupciós botrány

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Virginia Mayo

Tovább dagad az európai korrupciós botrány, amit a görög Eva Kaili letartóztatása indított el hétvégén. Az Európai Parlament mai naptól már csak volt alelnöke a gyanú szerint több százezer euró csúszópénzt fogadott el Katartól annak érdekében, hogy az uniós jogalkotási folyamatokat a közel-keleti ország javára befolyásolja. Kailit az EP kedden visszahívta az alelnöki posztról. Hétfőn este azonban a belga hatóságok újabb házkutatásokat és razziákat tartottak, így valószínű, hogy a korrupciós botránynak messzire vezető fejleményei látnak hamarosan napvilágot.

A belga rendőrség neves egyszerűséggel megvárta, míg az EP ülése elkezdődik Strasbourgban, és több képviselői irodát átvizsgáltak. A jelentések szerint a rendőrség eddig 19 házkutatást tartott, egy helyen 600 ezer eurónyi készpénzt foglaltak le, egy másikban „néhány százezer euróról” írtak pontosítás nélkül, illetve a főgyanúsított, Kaili lakásában további 150 ezer eurót találtak.

Kaili vagyonát befagyasztották hazájában, Görögországban. A belga hatóságok eredetileg apját és egy kollágáját is őrizetbe vették, de később őket szabadon engedték. Kedden a rendőrség Kaili irodája mellett két asszisztensi irodát is lepecsetélt, mint lezárt helyszínt.

   

Maga Kaili jelenleg vizsgálati fogságban van, a bírósági meghallgatásra vár. Ügyvédje Görögországban azt nyilatkozta, hogy ügyfele ártatlannak vallja magát a katari megvesztegetési ügyben.

A vádak egyelőre csak pár személyre terjednek ki (egyes források szerint hat főre), sokan viszont már úgy sejtik, hogy sokkal messzebbre mutató korrupciós botrány van kialakulóban. Erre utal az, ahogy a hivatalos kommunikáció elől valósággal elbújnak az illetékesek.

Ursula von der Leyen, a Pfizer-vakcinák korrupciógyanús beszerzésével vádolt bizottsági elnök például nem volt hajlandó válaszolni az újságírók azon kérdéseire, amelyek a Bizottság alelnökét, Margarítasz Szkínász (szintén görög) uniós biztos érintettségét firtatták.

Elzárkózott az érdemi válaszadás elől az Európai Bizottság és az Európai Parlament szóvivője is.

Közben Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke arról beszélt hétfőn, hogy az „az Európai Parlament támadás alatt áll”:

„A demokrácia ellenségeit, akik számára a Parlament léte fenyegetést jelent, semmi sem állítja meg. Ezek az önkényuralmi harmadik országokhoz köthető rosszindulatú szereplők állítólag nem kormányzati szervezeteket, szakszervezeteket, magánszemélyeket, asszisztenseket és európai parlamenti képviselőket fegyvereztek fel jogalkotásunk befolyásolása érdekében”

mondta.

Az EP érvelését azonban még a nyugati NGO-k sem tartják túlságosan hitelesnek, mert úgy vélik, hogy az átláthatósági intézkedések – amelyekre az EP oly gyakran és oly előszeretettel hivatkozik – tele vannak kiskapukkal, túlságosan rugalmas szábályozással és önkéntes vállalásokkal. Például a lobbitevékenység naplózására szolgáló regiszter hiányos vagy rossz kitöltése semmilyen következményekkel nem jár a tisztviselőre nézve, és volt már rá példa, hogy egy-egy lobbicsoport nem került felvételre. Ezeket a szabályokat azért nem szigorították, mert nem volt politikai akarat.

Körkép.sk