Háború Európában: Ukrajna egyelőre nem kap német tankokat, de a katonák kiképzését mégis elkezdik

Nyitókép forrása: SITA/Moritz Frankenberg/dpa via AP

Eredmény nélkül zárult a németországi amerikai támaszponton pénteken zajló NATO-tárgyalás, amelynek fő támája az volt, hogy kaphat-e Ukrajna nyugati „nehéztankokat”. A tagállamok között nagy a megosztottság a fejlett harckocsik átadását illetően. A dolog érdekessége, hogy a sajtóban és a szövetségesek közül elsősorban az a 15 ország tárgyalt, amelyek rendelkeznek Leopard 2-es német tankokkal. Az eredménytelenséget később politikai nyilatkozatokkal és azzal próbálták tompítani, hogy elkezdik kiképezni a német tankok használatára az ukrán katonákat.

Mariusz Baszczak lengyel védelmi miniszter „jó megbeszélésként” jellemezte a találkozót, és hozzátette, hogy az ügyet a jövőben újra megtárgyalják.

Az európai országok összesen mintegy 2000 Leopard 2 hackocsival rendelkeznek, ebből egyelőre 14 darab átadása merült fel. Mivel a tankokat a németek gyártják, Berlin hozzájárulására van szükség. Németország azonban nem akar kötélnek állni. Kérdés, hogy hasonló nyomás miért nem érkezik például a franciákra vagy az amerikaiakra.

   

Az USA saját A1 Abrams tankjainak átadását például nyíltan elutasítja, arra hivatkozva, hogy az túl drága és nehéz biztosítani a karbantartását a tengeren túlról. Az érvelés egyszerű politikai kifogás, ha igaz lenne, a HIMARS-rendszereket sem adták volna át.

A logisztikai korlátok még mindig adottak

Ha a német tankok kikerülnének a frontra, akkor azokhoz lőszert, alkatrészeket, gyártási kapacitásokat kellene hozzárendelni, amelynek költségeit a kvázi államcsődben lévő Ukrajna nem tudná fedezni, vagyis a cech Európát terhelné. Ez azért is fontos dilemma, mert tüzérségi és más lőszerből is súlyos hiány van Európában, a tankok ellátása ezt a problémát tetézi – főleg, hogy jelenleg elhúzódó háborúra van kilátás.

Ma naponta 6-7 ezer tüzérségi lőszert lőnek ki az ukránok, az amerikaiak becslése szerint ez a szám tavasszal 20 ezerre fog emelkedni.

A németek ugyan tagadják a kapcsolatot, de a sorok között sejthető, hogy csak akkor lennének hajlandó tankokat átadni Ukrajnának, ha ugyanezt az amerikaiak is megtennék. Csak azért nem mondják ki ezt nyíltan, mert a britek épp ennek a érvnek a letörésére 12 Challenger 2-es tankjukat ajánlották fel Ukrajnának.

Érdekes azonban, hogy a látványos amerikai nyomás ellenére a politikai nyilatkozatok Németországgal szemben óvatosabbak voltak amerikai részről. Llyod Austin amerikai védelmi miniszter arra a kérdésre, hogy Németország eleget tesz-e Ukrajna védelmében, azt válaszolta, hogy „igen, de mindannyian többet tehetünk”.

Később Joe Biden amerikai elnöktől is hasonló kérdést kapott, és azzal felelt, hogy „Ukrajna minden szükséges támogatást megkap, hogy megvédje magát Oroszországtól”.

A németek az időt húzzák

Boris Pistorius újonnan kinevezett német védelmi miniszter pénteken utasította a minisztériumot, hogy vizsgálja meg Németország „tankkészletét”, vagyis időhúzás zajlik, még ha nem is állt rendelkezésére a készletekről szóló információ, hetek óta ismert volt a találkozó időpontja és témája, tehát felkészülhetett volna.

Pistorius azt nyilatkozta a sajtónak, hogy „Németország előbb mérlegre teszi az előnyöket és hátrányokat, mielőtt döntene”.

Az oroszok látszólag nem rendültek meg a nyugati tankok frontra küldésének lehetőségétől. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője úgy nyilatkozott:

„Minden tank karbantartást és javítást igényel, így elküldésük tovább növeli Ukrajna problémáit, de nem akadályozza, hogy Oroszország elérje céljait”

mondta.

Özönlik a fegyver Ukrajnába

Az Egyesült Államok elfogadott egy több száz katonai járműből, több tízezer tüzérségi lőszerből álló 2,5 milliárdos katonai csomagot Ukrajna számára, ugyanakkor pénteken azt javasolta Ukrajnának, hogy várjon az oroszok elleni ellentámadással, míg megérkeznek a fegyverek és megtörténik az ukrán katonák betanítása. Közben Mark Milley amerikai vezérkari főnök kijelentette, hogy a Harkivtől Herszonig húzódó hoszú frontszakasz befagyott (Bakhmut kivételével), és nem valószínű, hogy idén sikerülne kiszorítani az oroszokat Ukrajnában katonai erővel (értsd: tárgyalásokkal még lehet).

A Nyugat által most adott vagy felkínált katonai támogatás tételei:

• 14 darab Chellenger brit nehézpáncélos tank,
• 110 darab amerikai M2 Bradley IFV, és 40 darab német Marder, illetve 50 darab CV90-es gyalogsági transzporter jármű,
• 90 darab Stryker és 100 darab M113-as (ezek gyalogsági harci járművek), kb 200 darab APC Nagy-Britanniából,
• 18 darab M109A7 Paladin amerikai önjáró löveg, 30 darab AS90 brit önjáró löveg, 12 Archer svéd önjáró löveg, 19 Caesar (francia gyártmány) löveg Dániától,
• 8 darab Avenger önjáró légvédelmi rakétarendszer és 1 Patriot légvédelmi rendszer,
• 1 Patriot-rendszer Németországból, 1 darab Patriot Hollandiából (mindhárom ország a közelmúltig Szlovákiában állomásoztatott 1-1 Patriot-rendszert, a szlovák védelmi tárca tagadja, de logikus, hogy ezek kerülnek most Ukrajnába), 1-1 darab SAMP/T légvédelmi rendszer Franciaországtól és Olaszországtól, valamint egy NASAMS-rendszer Kanadától.
• MRAP-ek és páncélozott terepjárók: 138 darab amerikai Humvee, 200 Senator MRAP Kanadától, 55 MaxxPro Amerikától.
• A fentieken kívül rengeteg muníció is van a nyugati támogatásokban: gyalogsági lőfegyverek, páncéltörő eszközök és logisztikai felszerelések.

körkép.sk, Reuters, Ukrajinszka Pravda