Aligha tartanak idén választást Ukrajnában, de azért vizsgálják, a menekültek hazatérnének-e szavazni

Nyitókép forrása: ASITA/AP Photo/Yorgos Karahalis

Ukrajnában elvileg 2023-ban parlamenti választásokat tartanak. Elnézve a belpolitikai földrengéseket és korrupciós botrányokat, szinte már kampányillat van a levegőben. Ugyanakkor igen valószínű, hogy idén nem tartják meg a szavazást – hadiállapot idején ugyanis erre nincs lehetőség, de ha lenne is, iszonyú logisztikai kihívást és biztonsági kockázatot jelente a háborúban álló országnak. Az egy másik kérdés, hogy mennyire lennének hajlandók részt venni a szavazáson az ukrán állampolgárok.

Az ukrán alkotmány szerint a törvényhozás képviselőit a választási ciklus utolsó (ötödik) évének októberében, annak is az utolsó vasárnapján kellene tartani. A képviselők jelenlegi megbízatása 2024 szeptemberében telik le, így idén október 29-én kellene választásokat tartani.

Erre azonban egyelőre nem sok esélyt látni. Azon túl, hogy hadiállapot és háború van, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormánya már a tavaly elfogadott idei költségvetésbe sem kalkulálta bele a választásokra szánt összeget.

   

A helyzetet az is rendkívül bonyolulttá teszi, hogy több mint 10 millió ukrán állampolgár tartózkodik külföldön, és az esetleges választásokig a számuk további 4 millióval nőhet.

Az Ukrajinszka Pravda által közölt felmérés a legnépesebb ukrán menekültcsoportot, a Lengyelországban lévőket vizsgálta meg. Az eredmény szerint 62 százalékukat érdekli az ukrán belpolitika, és 77 százalékuk jobban kötődik Ukrajnához, mint Európához.

A felmérés szerint 85 százalékuk vissza akar térni Ukrajnába, de csak 10 százaléknyian mondják azt, hogy ezt még a közeljövőben megteszik. 39 százalék csak akkor térne vissza, ha lakhelyük, ahol korábban éltek, biztonságos lesz. A megkérdezettek 9 százaléka Lengyelországban akar maradni.

A visszatérés legnagyobb akadályozó tényezője az életveszély, a legnagyobb hazahívó erő pedig a felmérés szerint a munka, az otthon, a család és a baráti kapcsolatok.

Ami miatt a választások szempontjából érdekes a felmérés az az, hogy arra is rávilágít, milyen szavazási módokat fogadnának el az ukránok, ha nem otthon kellene szavazniuk.

27 százalékuk Lengyelországban szavazna személyesen egy kijelölt választási körzetben, 28 százalékuk pedig a digitális szavazást részesítené előnyban. 42 százalék pedig mindkettőt ugyanolyan elfogadhatónak tartja. A digitális szavazást kizárók bizalmatlanok a számítógépes választási rendszerrel szemben.

Az biztos, hogy Ukrajnában aligha lehetne biztonságosan és hatékonyan megszervezni ekkora tömegek szavazását. Ha csak a menekültek fele térne haza szavazni, már az is biztonsági és logisztikai kihívást támasztana a támadás alatt lévő országban. A választóhelyiségek elhelyezése, a szavazatok számlálásának biztosítása, ráadásul nagy tömegek tartózkodnának könnyen felismerhető helyen – ilyenkor pedig abból kell kiindulnia a hatóságoknak, hogy az oroszok támadni fogják a választóhelyiségeket.

Lengyelországban sem lesz könnyebb dolguk. Az Ukrajinszka Pravda közlése szerint már akkor is egész napos procedúra volt a választás a külképviseleteken, amikor még nem voltak több milliós ukrán menekülttömegek. Így a szavazás lebonyolítása önmagában a fogadó országban is gondokat okozhat.

Körkép.sk