Egy éve tört ki az orosz-ukrán háború

Nyitókép: AP Photo/Petros Giannakouris

Az orosz állami média 2022. február 24-én, csütörtökön közvetítette Vlagyimir Putyin elnök beszédét, amelyben bejelentette azon elhatározását, hogy megindítja az ukrajnai inváziót. „Különleges katonai műveletnek” nevezte, amelynek célja „Ukrajna demilitarizálása és denacifikálása”. Ma van az egyéves évfordulója annak, hogy Oroszország nagyszabású támadást intézett Ukrajna ellen.

Vlagyimir Putyin beszédében, amelyben elindította a hadműveletet, élesen bírálta az Észak-atlanti Szövetség keleti bővítését, és rámutatott a donbaszi helyzetre, ahol a 2014-es rendszerváltás után – szavai szerint – Kijev határozottan elutasította a békés megoldást a konfliktusra, ezért „azonnal meg kellett állítaniuk az ott élő emberek milliói elleni népirtást”.

Három nappal a katonai agresszió kezdete előtt, 2022. február 21-én az orosz elnök úgy határozott, hogy azonnal elismeri a Donyecki Népköztársaságot és a Luhanszki Népköztársaságot független államként. Kevesebb mint nyolc hónap elteltével ezeket a köztársaságokat, valamint Herszon és Zaporizzsje régió egy részét az Orosz Föderációhoz csatolták.

   

A nyugati vezetők illegálisnak és törvénytelennek nevezték a négy megszállt ukrán régió Oroszország általi annektálását. Oroszország már 2014-ben a nemzetközi jogot megsértve annektálta az ukrán Krím-félszigetet.

Az EU vezetői elítélték a katonai agressziót

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még a támadás napján bejelentette, hogy országa megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal, és általános mozgósítást hirdetett Ukrajna területén. Az Európai Unió vezetői határozottan elítélték a katonai agressziót, és egy rendkívüli csúcson megállapodtak abban, hogy kiterjedt szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben. Az Oroszország elleni kilencedik szankciócsomagot 2022. december 15-én fogadták el az EU tagállamai.

Nem sokkal a dél-ukrajnai Herszon régió ellen indított invázió után az orosz csapatok a csernobili atomerőművet is elfoglalták, és rövid ideig ellenőrzésük alá vonták a Kijev melletti repülőteret. Jelenleg a legnagyobb harcok Ukrajna keleti részén, a luhanszki és a donyecki régióban zajlanak.

A béketárgyalások nem hoztak előrelépést

Noha 2022 februárja és márciusa között a béketárgyalások négy fordulójára is sor került Ukrajna és Oroszország között, egyik sem hozott előrelépést. Ugyancsak eredménytelenül zárult egy újabb béketárgyalási kísérlet, amelyet Törökország közvetített 2022. március 29-én Isztambulban.

A Reuters ügynökség a közelmúltban mutatta be a „Béke receptje” névre keresztelt tízpontos béketervet, amellyel az ukrán elnök 2022 novemberében állt elő először. A tervben szerepel többek között az orosz csapatok kivonása Ukrajna nemzetközileg elismert területeiről, vagyis az Oroszország által megszállt négy régióból és a Krím-félszigetről. A Kreml azonban többször is kijelentette, hogy nem hajlandó megvitatni ezt a kérdést, mondván, hogy a béketervnek el kell fogadnia az új területi „valóságot”.

Több mint hétezer civil halt meg

Harkiv, Herszon, Mariupol, Bucsa és legutóbb Bakhmut városai lettek Ukrajna legtragikusabb háborús helyszínei. Az ENSZ hivatalos adatai szerint több mint 7000 civil halt meg az ukrajnai orosz invázió kezdete óta. „A tényleges áldozatok száma azonban minden bizonnyal magasabb” – mondta Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese 2023 februárjában. Az elesett vagy megsebesült katonák számát mindkét oldalon több tízezerre becsülik.

Mintegy nyolcmillió ember menekült el Ukrajnából

Az ENSZ legfrissebb adatai szerint a konfliktus kezdete óta csaknem nyolcmillió ember menekült el Ukrajnából, míg további 5,3 millió ukrán belső menekült.

Peking eddig még nem ítélte el Ukrajna orosz invázióját, nyilvános nyilatkozataiban pedig inkább az orosz oldalon áll, bár közvetlen katonai vagy pénzügyi támogatáshoz még nem folyamodott. Vlagyimir Putyin orosz elnök nagyra értékeli Kína „kiegyensúlyozott pozícióit”, miközben Moszkva és Peking külpolitikai tandemét „a nemzetközi együttműködés mintájának” nevezve. I. Vang, a Kínai Kommunista Párt Külkapcsolatok Központi Bizottságának vezetője oroszországi látogatása során „sziklaszilárdnak” minősítette Peking és Moszkva kapcsolatát.

A nyugati országok határozottan elítélték és továbbra is elítélik Oroszország Ukrajna elleni katonai agresszióját. Az Európai Unió is kinyilvánította álláspontját a legutóbbi rendkívüli EU-csúcson, amelyen február 9-én Brüsszelben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett. Az ukrajnai háború kitörése óta ez volt a második külföldi útja – az első 2022 decemberében volt az USA-ba.

Teraz.sk