Nyitókép forrása: anadolu

 

„XVI. Lajosnak a fejét vettük, Macron, ha kell, újrakezdjük” – skandálta a tömeg Párizsban pénteken, ahol egyre nagyobb és szélesebb a társadalmi elégedetlenség a Macron által keresztülverekedett nyugdíjreform miatt. Emmanuel Macron francia elnök és kormánya ugyan egy alkotmányos kiskapura hivatkozva a népkarat ellenére is hatályba fogja léptetni a reformot, de hatalmas lesz a politikai ára.

 

A fent idézett szöveget a tüntetők a Place de la Concorde téren skandálták. Ezen a helyen került guillotine alá XVI. Lajos 1793. január 21-én, akit a Konvent ítélt halálra hazaárulás vádjával. A téren a megmozdulásokat a francia hatóságok szombaton már betiltották.

 

A francia nyugdíjrendszer fenntarthatóságára hivatkozva a munkások és szakszervezetek által elutasított nyugdíjtörvény többek között 64 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, és bevezeti, hogy csak 43 ledogozott év mellett lehet valaki jogosult teljes örökjáradékra. A nemzetgyűlés felsőháza, a szenátus hosszú diskurzus után elfogadta. Csakhogy az alsóházban Macron pártja kisebbségben van, és úgy tűnik, hogy esélye sem volt többségi támogatást szerezni a reform mögé. Ezért a minsizterelnök néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy az alkotmány 49.3-as cikkelyével élve a parlamenti szavazás nélkül is bevezeti a reformot.

 

 hirdetes_400x285  

Ez tovább szítja a kormányellenes hangulatot Franciaországban, a politikai palettán pedig az úgynevezett szélsőbal és szélsőjobb profitál a helyzetből leginkább. Ők úgy értkelték a döntést, hogy Macron pozíciója súlyosan meggyengült.

 

Ennél azonban többet jelent. Az, hogy egy ekkora horderejű döntést a parlament nélkül hoztak meg, a demokrácia gyengülését is jelzi Franciaországban. Nemcsak maga a döntés, hanem a következményei miatt is.

 

 

Az elnök és a kormány megkerülte a demokratikus intézményeket, és radikális lépés, hogy a radikálisok viszik a közvéleményt is. Elemzések szerint Franciaországban az elégedetlenség tovább fogja táplálni a kormányellenes hangulatot és népharagot, a megmozdulásokat és a zavargásokat. A választók pedig a szélsőbal és a szélsőjobb felé fognak orientálódni.

 

A 2022-ig hivatalban lévő Macron ebben a helyzetben valószínűleg belföldön tetsző külpolitikával és némi migrációellenességgel fogja ellensúlyozni a közhangulatot, ám fordítani már nem nagyon tud a helyzeten, így pártja sorsa megpecsételődni látszik.

 

Szélsőséges esetben a francia elnök feloszlathatja a nemzetgyűlést és előrehozott választásokat írhat ki, ám a jelenlegi körülmények között ebből pártja, a centrista Reneszánsz csak még tovább gyengülve kerülne ki, miközben a Marine Le Pen által vezetett Nemzeti Tömörülés és a Jean-Luc Mélenchon által vezetett szélsőbal sokat nyerne a helyzeten.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!